Kezdetét vette a pompeji régészeti ásatás épületeinek helyreállítása az Európai Unió finanszírozásával. A munkára az ókori város romjainak korábbi pusztítása és elhanyagolása vet árnyékot.
A Dioszkuroszok háza és az alagsori boltíves folyosójáról ismert domus születik elsőként újjá Pompejiben hatmillió euróból. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO által 1997-ben a világörökség részének nyilvánított ásatás épületeinek helyreállítása, karbantartása és az egész terület hidrogeológiai ellenőrzése az EU és az olasz állam összesen 105 millió eurós finanszírozási programja segítségével valósul meg. A tervek között szerepel az úgynevezett vörös falú ház, a Siricus-ház és a Tengerész-ház helyreállítása. A munkát elindító Lorenzo Ornaghi ügyvivő kulturális minisztert Johannes Hahn, az EU regionális biztosa kísérte el, aki Pompejit közös európai otthonnak nevezte.
A Vezúv 79-es kitörésekor elpusztult Pompejiben a beavatkozás 2010 után vált sürgőssé, amikor a gyakori esőzések miatt egymás után omlottak össze a város épületeinek falai. Az olasz állam egyedül nem bírta állni a restaurálás költségeit, az EU segített.
Pompejiben azonban nem csak az évek és az időjárás okozott kárt. Lapok jelentése szerint az olasz pénzügyőrség letartóztatta annak az építkezési vállalatnak a vezetőit, amelynek az utóbbi években a pompeji nagy színház helyreállítása lett volna a feladata. Az ehhez szerzett ötmillió euróból betonnal leöntötték az antik színház nézőterének lépcsőfokait. A színházat ezt követően a közeli üdülőfalunak adták bérbe. Ügyészi vizsgálat indult a Pompeji felügyeletére kinevezett kormánybiztossal szemben is, akinek 79 millió euró állt rendelkezésére a beavatkozásokra, ám ebből vagy nem lett semmi, vagy még nagyobb kárt okoztak.
