A székely zászló közösségünk egységét fejezi ki, ha bántják, megvédése mindannyiunk ügye kell hogy legyen. Baróton, a református templom előtti téren a székely óriáslobogó tegnap esti avatásakor az Erdélyi Magyar Néppárt, az RMDSZ, az MPP és a Székely Nemzeti Tanács felszólaló képviselői egyként fogadták: nem hajolnak meg a hatalom jogsértő követelése előtt, s törvényes keretek közt harcolnak jelképünk elfogadtatásáért.
Krizbai Imre baróti református lelkipásztor a templom előtti téren történt jelentős eseményeket idézve – onnan indultak az első önkéntesek 1918 november utolsó napjaiban, hogy csatlakozzanak a Kolozsváron alakulófélben levő Székely Hadosztályhoz, majd 1995–1997 közt gyülekeztek a csernátoni fórumra igyekvők, 2006-ban pedig indultak a belső népszavazást megszervezők – kijelentette: jobb helyet az önrendelkezést is jelképező székely zászlónak nem lehetett volna találni. Mint mondotta, bár a hatóság egyelőre meghiúsította, hogy a Szabadság tér azt a részét Székely Önkéntesek terének nevezzék át, ő már csak úgy hívja, és kis táblát is kihelyezett. Szólt a zászló eredetéről is: valaha a Báthoryak színe volt a kék-arany, majd Székely Mózes vezetésével vonult alatta közös csatában vláh, lengyel és magyar is, így méltán lehet a régió összes lakosának zászlaja. Lázár-Kiss Barna András polgármester kijelentette: nem volt kérdés, hogy támogatja-e az óriáslobogó felállítását, hisz jogunk van bárhol megjeleníteni jelképeinket. Ezért is dacol a prefektussal, s nem veszi le az önkormányzat homlokzatáról az évek óta kihelyezett zászlót sem.
Lázár-Kiss Barna András polgármester kitért a volt prefektus ügyködésére is, aminek következtében módosítaniuk kellett a városgondnoki tisztség elfoglalására vonatkozó tanácsi határozatot: egy kilencvenöt százalékban magyar városban természetes, hogy a köztisztviselőnek tudnia kell a magyar nyelvet – mondotta.
Az EMNP megyei tanácstagja, Benedek Erika az erdélyi magyarság folyamatos fogyására hívta fel a figyelmet. Mint mondotta, nemzeti kérdésekben, jogaink megvédése érdekében egyként kell fellépnünk, s a jövőt úgy kell előkészítenünk, hogy a következő évtizedek ne romlásunk, hanem megmaradásunk biztosítását hozzák el.
Az MPP-s Nagy István elítélően szólt a makfalvi polgármesterről, aki magyar létére levette a székely zászlót, majd kihelyezőjét feljelentette. Nagy szerint a községi elöljáró gyávasága azért jót is hozott, hiszen az illetékes bíróság idővel csak kimondta: „a szóban forgó lobogó nem rasszista és xenofób szimbólum, és használata nem törvénybe ütköző, hiszen a feljelentés tárgyát képező lobogó egy történelmi közösség szimbóluma”.
Az SZNT Bardoc-miklósvárszéki széki elnöke, Szabó Miklós szerint a nemzet egységét kifejező lobogónkat nem hagyhatjuk, ki kell állnunk, ha támadják, minket őshonos nemzetként több illet meg, mint holmi kulturális autonómia. „Székelyföldnek nem kulturális autonómiára, hanem területi önrendelkezésre van szüksége. Emellett mindenkinek ki kell állnia – ezt sem magánérdek, sem pártérdek nem írhatja felül, alku tárgya pedig nem lehet” – mondotta Szabó.
Az eseményen dalokat énekelt Máthé Melinda, a TransylMania két tagja, Cseresznyés Szilamér és Tókos Imre Reményik Sándor Nem nyugszunk bele című megzenésített versét adta elő. A mintegy félezer résztvevő egyként énekelte a székely, majd a magyar himnuszt.
