Kicsit felolvasószínház, kicsit színes irodalomtörténet, de főképp: életszösszenetek örömmel, keserűséggel – ezzel a megközelítéssel lehetne keretbe foglalni Nyáry Krisztián magyar irodalmi szerelmeskönyvének sepsiszentgyörgyi bemutatóját. A szerző tegnap a Székely Mikó Kollégiumban mintegy háromszáz diáknak tartott rendhagyó irodalomórát, ezzel véget ért többnapos erdélyi körútja.
Az Így szerettek ők című kötet ma már sikerkönyv, s bár Nyáry Krisztián térségünkben csak a Facebook közösségi portálról ismert, Sepsiszentgyörgyön mégis telt ház fogadta hétfő este a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A könyvbemutatón s felolvasásban a szerző segítségére volt P. Magyarosi Imola és Pálffy Tibor színművész, a közismert magyar írók szerelmi életére villantó, műfajilag nehezen behatárolható, Nyáry által „irodalomtörténeti kisetűdőkként” emlegetett történeteket bőséges vetített képanyaggal illusztrálták. Az 1920-ban Budapesten tett „időutazás” Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Szabó Lőrinc fordulatos, gyakorta zilált érzelmi életére villantott, a sírig tartó szerelem kegyében az említettek közül csupán Benedek Elek részesült.
A felolvasást követően Nyáry Krisztián elmondta: az általa megírt, eleinte csak a Facebook közösségi portálon megjelenített, a XIX. század utolsó, illetve a XX. század első évtizedeit felölelő negyven történet feltárt és publikált, de csak kevesek által ismert szövegekre épül. A kommunikációs szakemberként dolgozó Nyáry tizenöt éve még költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, de már nem tekinti irodalomtörténésznek magát, „szösszeneteit” szórakoztató szándékkal írta, hogy általuk is irodalmi művek olvasására serkentsen. Tudja, „kisesszéi” nem pótolják az irodalmat, noha olyan szerzőkről ír, akik fontosak. Mindezekből egyértelművé válik: a magyar irodalom emblematikus figurái nem „szobrokként”, hanem hús-vér emberekként élték életüket. Nyáry Krisztián folytatja facebookos közléseit, ma már mintegy huszonötezren követik, ősszel megjelenik második kötete, szintén negyven történettel, köztük kevésbé olvasott, de általa nagyra tartott erdélyi írókkal – Bánffy Miklós, Kemény János – is foglalkozik.