Az észak-koreai hadsereg vezetésének képviselője közleményben szögezte le, hogy az 1950 és 1953 között lezajlott koreai háború harci eseményeit lezáró fegyverszünet „teljes mértékben érvényét fogja veszteni”. A KCNA hivatalos hírügynökség által ismertetett közlemény szerint Phenjan arra készül, hogy a dél-koreai–amerikai katonai manőverekre válaszul beszünteti katonai missziójának munkáját a két országot elválasztó demilitarizált övezetben lévő Panmindzsonban, megszakítja a gyors összeköttetést biztosító „forródrótot”, és további ellenlépéseket tesz. A közlemény megjelenése egybeesik azzal a hírrel, miszerint a KNDK hagyományos szövetségese, Kína megállapodott az Egyesült Államokkal abban, hogy újabb büntetőintézkedéseket kezdeményeznek az ENSZ-ben a február 12-én végrehajtott észak-koreai kísérleti atomrobbantás miatt. A koreai háború befejezése, 1953 óta a fegyverszüneti vonal, illetve az annak két oldalán létesített demilitarizált övezet osztja ketté a Koreai-félszigetet.

Újabb tüntetések Bulgáriában
Mintegy másfél ezer ember vonult át tegnap a bolgár fővároson az energiahivatalig, a bányászok ott az épület elé öntötték a zsákokban magukkal vitt szenet. Biztosak akarunk lenni benne, hogy a hőerőművek tovább működnek, és megveszik az általunk termelt szenet – mondta egyikük. Félelmüket alátámasztja, hogy vasárnap három széntüzelésű erőmű hat blokkjában ideiglenesen leállították a termelést a fizetőképes kereslet hiányában. A BDZ állami vasúttársaság dolgozói azért tüntettek, mert a kormány el akarja adni a teherszállítási részleget. Bulgáriában május 12-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak, miután február 20-án lemondott a jobbközép Bojko Boriszov kormánya a magas áramdíjak és az alacsony életszínvonal elleni tömegtüntetések nyomán. A tiltakozás különösen elkeseredett formájához, az önégetéshez immár hárman fordultak, és ketten közülük meg is haltak; legutóbb hétfőn egy 36 éves férfi. A kormány szerdára nemzeti gyászt hirdetett az áldozatok miatt. A gazdasági megszorító intézkedések, a szegénység növekedése és a hirtelen megugrott rezsiköltség miatt februárban kezdődtek tiltakozó akciók Bulgáriában.

Lettország bevezetné az eurót
Hivatalos kérelemmel fordult tegnap az Európai Bi­zottsághoz Lettország, hogy a brüsszeli testület soron kívül készítsen értékelést arról, megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyek az euró bevezetéséhez szükségesek. Andris Vilks lett pénzügyminiszter Brüsszel­ben újságírók előtt adta át a dokumentumot Olli Rehnnek, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért, valamint az euróért felelős finn alelnökének. Rehn ezt követően elmondta: a bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) május végére, június elejére készíti el a jelentést, amely alapján az unió pénzügyminiszterei dönteni fognak a bevezetésről. Riga 2014-ben szeretné lecserélni a lett latot az euróra. Lettország lehet a 18. állam, amely nemzeti valutáját a közös európai pénzzel váltja fel. Olli Rehn úgy vélekedett, Lettország döntése bizonyítja, hogy mekkora utat tett meg az ország az elmúlt években, a 2008–2009-es válságban elszenvedett súlyos gazdasági visszaesést követően. A három balti ország közül Észtország vezette be elsőként a közös európai pénzt 2011-ben. Lettország déli szomszédja, Litvánia pedig 2015-ben vagy 2016-ban cserélheti le nemzeti valutáját az euróra.

A bíborosok köszönik
A Vatikánban tanácskozó bíborosi testület tagjai üzenetet küldtek a lemondott pápának. A bíborosok hálájukat fejezték ki XVI. Benedeknek az egyházért végzett példamutató és fáradhatatlan munkájáért. A bíborosi testület vezetője, Angelo Sodano által megfogalmazott üzenetet táviratban küldték el a Vatikánból Castel Gandolfóba – mondta el a sajtónak Federico Lombardi szentszéki szóvivő. A bíborosok még nem döntöttek a konklávé időpontjáról. „Még korai. A bíborosok még egyeztetni akarnak egymással az egyház más kérdéseiről is” – hangoztatta a szóvivő.