Ha jellemezni akarnánk a magyar belpolitika 2007-es zaklatott és zűrzavaros eseménykerengőjét, aligha kerülhető meg Őszöd, ahol egy üdülőben 2006 nyarán, a választási győzelem után a frakció előtt elhangzott Gyurcsány Ferenc elhíresült beszéde...
...amelynek több szépséghibája mellett főként az róható fel, hogy utólag szivárgott ki, és nem az ország nyilvánossága előtt hangzott el, így aztán az elismerés, miszerint hazudtunk… katarzist nem okozott, de óriási felbolydulást igen, s a politika 2006 őszén hosszú időre az utcára költözött, tüntetők szállták meg a Kossuth teret, a tévé ostromakor, majd október 23-án összecsaptak a rendőrökkel, s ezeket a képsorokat igen nehéz elfelejteni. 2007 is ennek jegyében formálódott.
Az eseményeket szemlélve nem lehet kétségünk afelől, miért állította a közbiztonság és a rendőri erőszak skáláján a szép Magyarországot, mondjuk, Zimbabwevel egy sorba egy neves nemzetközi szervezet. Ami, nyilvánvaló, túlzás — védekezett Takács Albert volt ombudsman, azóta igazságügyi és rendészeti miniszter. Mert hát a Morvai Krisztina vezette civil jogászbizottság — nem kevés civil kurázsiról téve tanúbizonyságot — a nyilvánosság elé tárta a rendőrségi brutalitás számtalan áldozatát, eljárás is kezdődött az azonosító jelvényt nem viselő zsaruk ellen, de a rendőri vezetés — amelyet akkor, a véres események után kitüntettek —, mégsem ebbe, hanem a Zsanett-ügybe bukott bele. Azóta kiderült, mégsem bizonyos, hogy a lányt megerőszakolták volna, de ez a nyugállományba zavart tábornokokat aligha vigasztalja.
Az ún. reformintézkedések nyomán a kormánypártok népszerűsége a mélybe zuhant, a válságot csak elmélyítette a rosszul előkészített és még rosszabbul kommunikált, az egészségügy privatizációját célzó, számtalanszor módosított törvénytervezet.
Közben Magyarország lassan a térség, a volt béketábor országai közötti ,,tegnapi" vezető helyét feladva mélyre süllyedt, nőtt az államadósság, az államháztartás hiánya, a gazdasági növekedés lassult, míg felpörgött az infláció. Bár a számokkal Veress János pénzügyminisztersége idején csínján kell bánni…
A kormány is átalakult a hosszú, forró nyár folyamán, Szilvásy kancelláriaminiszter ment titokminiszternek, helyére a kipróbált organizátor, Kiss Péter került, akinek helyét Lamperth Mónika foglalta el, míg Bajnai Gordon, az uniós támogatásokat felügyelő kormánybiztos is miniszteri tárcát kapott, hogy elszámoltatható legyen a parlament előtt.
Korrupciós botrányok is tarkították az évet, elszaporodtak a terrorcselekmények, nőtt a feszültség, a szegénység, a létbizonytalanság, megállíthatatlannak látszik a legnagyobb magyar tragédia, a népességfogyás, a két részre szakadt országban egyre mélyülnek az árkok. Így várja az új esztendőt Magyarország!…
