Március 11. Ma ünnepli ötvennyolcadik születésnapját a csíkszentkirályi származású Antal Előd jégkorongozó, aki két olim­pián képviselte hazánk színeit. 1976-ban és 1980-ban is a hetedik helyen végzett a román jégkorongválogatott, melynek soraiban játszott. * Brassóban született 1967. március 11-én Szabóné Lázár Réka. Tizen­hét éves, amikor jelentkezik a Brassói Traktor SE vívóiskolájába. Három évvel később már országos gyerekbajnokságot nyer. Eredményei az olimpiai bajnokságokon: bronzérem csapatban, 6. hely egyéniben (Barcelona, 1992), ezüstérem (Atlanta, 1996), 8. hely egyéniben (Sydney, 2000), érmei a világbajnokságokon: aranyérem: 1994 – egyéni és csapat, ezüstérem: 1993 – csapat, 1995 – csapat, 1997 – csapat, 1998 – csapat, bronzérem: 2002 – csapat, 2003 – csapat, Európa-bajnokságokon: aranyérem: 1995 – egyéni, ezüstérem: 1999 – csapat, 2000 – egyéni és csapat, bronzérem: 1998 – egyéni, 2001 – csapat. Mi tagadás, nagyon jó szomszéd volt. Büszkék lehetünk rá. Férje Szabó Vilmos kardvívó. * 1923. már­cius 11., Lausanne: Svájc–Magyaror­szág 1–6 (0–1), labdarúgó-mérkőzés. 10 000 né­ző, játékvezető: Mutters (holland). Svájc: Cérésole–Bouvier, Fehlmann–Ri­chard, Pichler (Wydler, 68. p), Fässler–Mar­tenet, Pache, Leiber, Abegglen II., Ram­saeyer. Magyarország: Plattkó–Fogl II., Fogl III.–Kertész II., Hajós, Blum–Braun, Molnár, Orth, Hirzer, Weisz A. Szövetségi kapitány: Kiss Gyula. Gólszerzők: Abegglen (75.), illetve Molnár (4. és 57. p), Orth (55. és 77. p), Hirzer (63. és 65. p). * 1978. március 11-én fejeződött be Ottawában a műkorcsolyázók világbajnoksága, melyen a Regőczy Krisztina–Sallai András jégtáncos pár bronzérmet szerzett, az első világbajnoki bronzot pályafutásuk során. * 1994. március 11-én kezdődött Párizsban az atléták fedett pályás Európa-bajnoksága, melyen a marosludasi származású Kovács Ella ezüstérmet szerzett 800 méteren, a medgyesi származású Keszeg Margit 3000 méteren a román atlétikának, a magyarországi Ináncsi Rita pedig ötpróbában állhatott fel a dobogó második fokára.
Március 12. Hetvenhárom éve született Nagyváradon Szánthó János vívó, a római olimpián indult román kardvívócsapat tagja. Ma Budapesten él. * Negyvennégy évvel ezelőtt született Kökény Beatrix kézilabdázó, az atlantai olimpia bronz- és a sydneyi játékok ezüstérmese. * Ma harminchét éves Mohammed Aida tőrvívó, az atlantai és az athéni olimpiai játékok negyedik, a sydneyi játékok hatodik helyezett sportolója. * 1972. március 12-én fejeződött be Grenoble-ben a III. fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság. A magasugró Major István aranyérmet, a női 800 méteren versenyzett kolozsvári Silay Ilona ezüstérmet szerzett, a magasugró Komka Magdolna – később a kalapácsvető Zsivótzky Gyula felesége – pedig a negyedik helyen zárt. * 1978. március 12-én fejeződött be Milá­nóban a IX. fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság, a kolozsvári Silay Ilona 1500 méteren és a magyarországi Szalma László távolugrásban szerzett aranyérmet, Erdé­lyiné Szabó Ildikó pedig távolugrásban ezüstöt, magasugrásban Mátay Andrea a negyedik helyen zárt. * 1993. március 12-én kezdődött Toron­tóban a fedett pályás atlétikai világbajnokság, melyen Keszeg Margit ezüstérmet szerzett 3000 méteren, Kovács Ella 800 méteren és Szabó Dezső hétpró­bában egyformán az ötödik helyen zárt.
Március 13. Százhuszonnyolc évvel ezelőtt született Budapesten Mező Ferenc, az amszterdami olimpia művészeti versenyének – irodalom, epikai műfaj – aranyérmese. Nyertes művének címe: Az olympiai játékok története. * 1971. március 13-án kez­dődött Szófiában a II. fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság. Férfi magasugrásban két magyar érmet is jegyeztek a krónikások: Major István arany- és Kelemen Endre bronzérmét. És bronzérmet szerzett a Ro­mánia színeiben indult kolozsvári Szarukán László (a román sajtóban: Vasile Sărucan) távolugrásban, s hogy ne egyedüli legyen, aki a Szamos-parti városba éremmel tér haza, hát Silay Ilona is vitt egy ezüstérmet, amelyet 800 méteres síkfutásban szerzett.
Március 14. Ma ötvennyolc éve, hogy elhunyt Fuchs Jenő négyszeres olimpiai aranyérmes vívó. Fuchs 1908-ban kard egyéniben és csapatban nyert aranyat, négy évvel később, Stockholmban mindkét számban megvédte bajnoki címét. * Ma lenne nyolcvankét éves Kovács József atléta, a berlini olimpián a hatodik helyen végzett magyar csapat 4x400 méteres váltójának tagja. * Hetvenötödik születésnapját ünnepli Orbán Árpád labdarúgó, a tokiói olimpia aranyérmese. * 1999. március 14-én fejeződött be a gyorskorcsolyázók világbajnoksága, melyen az osztrák színekben versenyzett Hunyady Emese aranyérmet szerzett 1500 méteren. * A 2010-es légfegyveres Európa-bajnokságon két magyar ezüstéremnek örülhettünk: Csonka Zsófia légpisztolyban, Sidi Péter légpuskában szerezte.
Március 15. Ötvenhét évvel ezelőtt született a moszkvai olimpián ezüst- (200 m hát) és bronzérmes (400 m vegyes), valamint hatodik helyezett (4x100 m vegyes) úszó, Verrasztó Zoltán. * Ma kilenc éve hunyt el Szabó Géza jégkorongozó, az első innsbrucki és grenoble-i téli olimpián tizenkettedik helyen zárt román válogatott tagja. * 1936. március 15., Budapest, Hungária út, 33 000 néző előtt: Magyarország–Né­met­ország 3–2 (1–1). Barátságos labdarúgó-mérkőzés, vezette: Krist (csehszlovák). Magyarország: Szabó–Vágó, Biró–Sebes, Turay, Dudás–Cseh II., Kardos (Sztancsik, 33. p), Sárosi, Toldi, Titkos. Szövetségi kapitány: Dietz Károly. Németország: Son­nrein–Münzenberg, Munkert–Janes, Sold, Kitzinger–Elbern, Gellesch, Lenz, Szepan, Urban. Gólszerzők: Titkos (14. p), Urban (29. p), Lenz (57. p), Cseh II. (63. p), Sárosi (83. p). * 1996. március 15-én kezdődött Szófiában az aerobik Európa-bajnokság, melyen hat érmet szerzetek a magyarok. Női:  1. Mészáros Réka... 3. Szlo­boda Éva, férfi: ...2. Boros László, vegyes csapat: 1. Magyarország (Mészáros Réka, Szloboda Éva, Bottyán Béla), 2. Magyar­ország (Katus Attila, Katus Tamás, Szentgyörgyi Anna), női páros: 2. Magyar­ország (Bolla Ma­rianna, Dóczi Dorottya). * Ezen a napon ért véget Berlinben a kiokusin-karate Európa-bajnokság Bencze Antal (szabadharc) és Hegedüs Lívia (formagyakorlat) győzelmével.
Március 16. Százhárom évvel ezelőtt született Gerevich Aladár (1991-ben hunyt el), minden idők legeredményesebb magyar vívója. Hat olimpián lépett pástra. Eredményei: 1932, Los Angeles: aranyérem (kard, csapat), 1936, Berlin: aranyérem (kard, csapat), bronzérem (kard, egyéni), 1948, London: két aranyérem (kard, egyéni és csapat), 1952, Helsinki (kard, csapat), ezüstérem (kard, egyéni), bronzérem (tőr, csapat), 1956, Melbourne: aranyérem (kard, csapat), 1960, Róma: arany­érem (kard, csapat), összesen tehát hét olimpiai aranyérem. Ali bácsi – így becézték – egyéb­ként Jászberényben született 1910. március 16-án. Felesége Bogáti-Bogen Erna olimpiai bronzérmes női tőrvívó, fiuk Gerevich Pál kétszeres bronzérmes kardvívó. Ge­revich György szintén kardvívó volt, és edző. Túl az olimpiai érmein a világbajnokságokon szerzett 9 aranyérmet (1937: csapat, 1951: kard, egyéni és csapat, 1953: kard, csapat, 1954: kard, csapat, 1955: kard, egyéni és csapat, 1957: kard, csapat, 1958: kard, csapat), 2 ezüstöt (1953: kard, egyéni, 1959: kard, csapat) és két bronzot (mindkettőt tőrvívásban). Az Európa-bajnokságokon ötször állhatott a dobogó legmagasabb fokára (1931, 1933, 1934 – mind csapat, 1935 – kard, egyéni és csapat), egyszer pedig a bronzért, akkor a tőrcsapattal. Az Univer­siadén nyert 2 arany-, 1 ezüst- és 1 bronzérmet, ami pedig az országos bajnokságot illeti, ott harmincnégyszeres aranyérmes. Egy ilyen éremdombon állni nem mindennapi teljesítmény. Egyik legnagyobb versenytársa, ellenfele, ha így jobb, az olasz Nedo Nadi 1931-ben így írt az akkor még csak huszonegy éves Gerevichről: „...mindene megvan ahhoz, hogy világklasszis legyen: fiatalság, pompás fizikum, ragyogó technika. Különösen a fizikuma olyan, amilyet még nem láttam. Egy mókus nem lehetne fürgébb, gyorsabb, mint ez az alig tizennyolc évesnek látszó ifjú...” Jó prófétának bizonyult az olasz. És akkor nézzük, hogyan vélekedett egy honfitárs, név szerint Ozoray-Schenker Zoltán:  „Mindent tud, amit a vívásban tudni érdemes. Maga a megtestesült technika.” Meggyőződésem, nem túlzok, amikor azt mondom, hogy Gerevich Aladár minden idők legeredményesebb magyar olimpiai versenyzője, minden idők legjobb magyar vívója. * 1986. március 16., Budapest, Népstadion, 70 000 néző előtt: Magyar­ország–Brazília 3–0 (1–0). Barátságos labdarúgó-mérkőzés, vezette: Wöhrer (osztrák). Magyarország: Disztl P.–Sallai, Kardos, Garaba (Csuhay, 62.), Varga J.–Hannich, Nagy A., Détári–Kiprich (Ko­vács K., 46.), Bognár Gy. (Burcsa, 8. p), Esterházy, Brazília: Leao–Edson, Oscar, Mozer, Dida–Elzo, Silas, Alemao–Renato, Casagrande, Sidney (Müller, 65. p). Gól­szerzők: Détári (5. p), Kovács K. (60. p), Esterházy (73. p). * 1980. március 16-án gördült le a függöny a dortmundi műkorcsolya- és jégtánc-világbajnokság színpadán. Az olimpián a dobogó második fokára „kényszerített” magyar jégtáncpáros – Regőczy Krisztina, Sallai András – aranyérmet szerzett. Szép kárpótlás az olimpiai aranyért.
Március 17. Ma ünnepelné hetvennegyedik születésnapját (sajnos, 1996-ban elhunyt) a szatmárnémeti Csipler Attila, aki Rómában és Tokióban szerepelt az olimpiai versenyeken férfi tőrvívásban. Rómában helyezetlenül zárt, Tokióban viszont hatodik lett a tőrcsapattal és hetedik-nyolcadik a kardcsapattal. Egy havasai jósnő szerint, akinek apja, két bátyja vívómester, az rendszerint tőrrel vagy karddal a kezében jön a világra, de Attila erről „megfeledkezett”. De amikor akkorára cseperedett, s kiejtette kezéből a cumisüveget, tőrt ragadott. Mert éppen az volt kéznél... Édesapja, Csipler Sándor irányításával korán elkezdte a rendszeres vívóedzéseket. Szor­gal­ma és mindenekelőtt tehetsége korán beérett. Tizen­négy éves korában megkezdte az éremgyűjtést. 1955-ben tőrvívásban bronzérmet szerzett az ifjú­sági országos bajnokságon. 1956-ban a bronzát ezüstre váltotta, és 1957-ben megvédte ezüst­érmét, hogy aztán 1958-ban megszerezze első bajnoki címét. Közben részt vett az 1957-es ifjúsági világbajnokságon, ahol az igen előkelő hatodik helyen zárt. Aztán következett a római olimpia, majd a tokiói. Mindkettőről szóltunk már, de arról nem, hogy itthon folytatta az éremszerzést, miközben elvégezte az orvosi egyetemet, s mint kiváló nőgyógyász dolgozott szülővárosában, Szat­márnémetiben, aztán a hetvenes évek elején családjával együtt áttelepedett Német­országba. * Ötvenkilenc évvel ezelőtt született a felvidéki Nyárasdon Németh Jolán, a moszkvai olimpián ötödik helyen zárt csehszlovák női kézilabda-válogatott osz­lopos tagja.