Az uniós pénzek után nyomozva, és miután a mezőgazdasági kifizetési ügynökség tevékenységét és az általa nyújtott támogatási formákat kimerítően ismertettük, az alábbiakban a vidékfejlesztési és halászati kifizetési ügynökség 2007 utáni fő tevékenységi irányait vázoljuk, mivel az előcsatlakozási programokról már szóltunk. Mint a múltkor jeleztük, nagyságrenddel kisebb összegek kezelője ez az intézmény, a legutóbb nyilvánosságra került összegezés szerint, míg az előbbi (állami hozzájárulással együtt) 2006 és 2012 közt (tehát 2011-gyel bezárólag) közel 450, az utóbbi mindössze 60 millió eurót osztott ki a megyében (amihez a megyei mezőgazdasági igazgatóságon keresztül további 250 millió érkezett). Mindazonáltal a két intézményt nem lehet túlbecsülni, hiszen a fejlesztésnek a mai válság és az ország siralmas állapota miatt és körülményei közt úgyszólván egyedüli, de mindenképpen legfontosabb forrásai és irányítói maradnak.
A négy „tengely”
A vidékfejlesztési és halászati ügynökség tevékenységének négy főirányát tengelyeknek nevezi az uniós zsargon. A megyei irodától kapott táblázat szerint az érdeklődés irántuk hellyel-közzel élénk, más programok esetében viszont alig létezik. A 2012-ben benyújtott pályázatok lajstromából próbáljuk meg kiolvasni, mi is állítható e kérdéskörről. De előbb ismertessük bár a vázát a pályázati rendszer szerkezetének.
Mint látni fogjuk, a két ügynökség által adminisztrált programok jórészt átfedik egymást, bár nem minden tekintetben. Itt talán a diverzifikációs lehetőségeket az ország nem aknázta ki eléggé előnyös módon, s nincs kizárva, ezzel is magyarázható, hogy a brüsszeli tartalékok lehívása dolgában Románia úgyszólván alulmúlta önmagát, nem volt képes minden, külön számára fenntartott beruházási tartalék hasznosítására eddig sem, s miként a sajtóban megjelent, az idei évvel záruló hétéves időszakot végül e tekintetben is hiánnyal zárja. Magyarán jó része a nekünk kiutalható pénzeknek az unió bankjában marad. Hogy mekkora, attól függ, sikerül-e az utolsó évben (az idén) újraosztás révén mégis lehívni ebből annyit, amennyire pályázatképes kereslet mutatkozik. A pénzek fejezetek közti átcsoportosításával is megpróbálkoznak talán eme utolsó pillanatban zajló mentőakcióban.
Az uniós csatalakozás, 2007 után különben Romániának a 2013-as záró évig 8,022 milliárd eurót irányoztak elő, ebből 300 millióba került a vidékfejlesztési irodahálózat létrehozása és üzemeltetése, közvetlen támogatásokra 500 milliót szántak s a többit mind az alábbi programokra kellett volna felhasználni.
Nos, a négy tengely, mely körül forog az európai fejlesztés műve, a következő fejezeteket tartalmazza: 1. Az agrár- és erdészeti szektor versenyképességének fokozása, 2. A vidéki térségek környezeti feljavítása, 3. A vidéki életminőség és gazdaság sokrétűbbé tétele és 4. az ún. Leader-csomag projektjei, melyeket a legkülönfélébb helyi kezdeményezések támogatására találtak ki.
Az első „tengely” programjai közül a legnagyobb érdeklődést ébresztőt, a fiatal gazdák vidéken való megtelepedését elősegítőt, már részletesen ismertettük, erre minálunk a megyében a szóban forgó ügynökség 2008 és 2011 között közel 10 millió eurót utalt ki. Itt 25 ezer euróval kezdődtek a támogatások, ezt felemelték 40-re, s jövőtől a hírek szerint 70 ezer lesz. Az ügynökséghez 2012-re ebből 120 pályázat érkezett be (112-es fejezet), egy évvel korábban pedig az összegekből ítélve még több. Ezt tehát több százan vették igénybe.
Korszerűsítés nagyoknak és kicsiknek
Ennél többet, 27 milliót meghaladó összeget már csak a gazdaságok korszerűsítésére utaltak ki eddig. Az olvasót nyilván az érdekli, mire lehet pénzt kérnie az ún. 121-es fejezetnél. Mezőgazdasági épületek építése és korszerűsítése egyaránt szóba jöhet itt, a farmok infrastruktúrájának létrehozása, tejtermelő farmok felállítása, üvegházak építése éppúgy, mint öntözőberendezések vásárlása – de ebből vásárolták azokat a nagy teljesítményű csodatraktorokat is, amelyek első nemzedéke nem is olyan rég tűnt fel a megye szántóföldjein. Beszereztek belőle aratókombájnokat és sokféle egyéb mezőgazdasági gépet, itt lízinghez is lehetett folyamodni, de kérhettek volna szállítóeszközökre, lehetett volna belőle epreseket, gyümölcsösöket létesíteni, újrahasznosított energiát felhasználó berendezések váltak általa hozzáférhetővé, és a termékek farmszintű, elsődleges feldolgozása is megvalósítható lett volna. Másodkézből származó gépeket azonban nem lehetett elszámolni, az állat- és földvásárlást sem. Az önrész 60 százalékos, hegyvidéken 50, negyvenéves korig a gazda további tíz százalék kedvezményt kaphat. A pályázó pluszpontokat nyer, ha egyesületi tag, ha ökogazdálkodást folytat, ha gazdasága 2 és 8 gazdasági egység (GE) közti erővel bír, ha fiatalabb, ha hátrányos zónában él. Erre tehát az ügynökség számottevő összegeket folyósított, a felső-háromszéki burgonyatermesztők e lehetőséget alaposan kihasználták.
Incze Péter szakértő azonban elégedetlen az eredményekkel:
– Ebbe belefért volna minden az istállóépítéstől az irodaházig, a személyzeti öltözőig, fürdőig, az utak, a kanalizálás megoldásáig, a villany bevezetésétől a betonozásig, a gépbeszerzés mellett. Az idénre, mint látjuk, harminc igénylést nyújtottak be 11 millió uniós értékrészig, a tavaly 15 milliót fizettek ki, azelőtti évben 10,5 milliót. Az érdekes az, hogy itt nem létezik felső határérték, illetve egészen egymillióig lehetett elmenni annak, aki győzte önrésszel, azaz az átlag 50 százalékkal. Azt hiszem, a „pityókás” nagytermesztők éltek vele a leginkább, ide komoly saját tőkeerő kellett ugyanis, a sok korszerű mosó-, válogató, csomagoló berendezés stb. innen származik. Itt is pontozásos rendszer működik, nagy volt a konkurencia, ezért a magasabb pontszámok nyertek. Valami pénznek mégis kellett maradnia, ugyanis kétszer is hosszabbítottak az eredeti határidő után. Annyit hallottam, hogy országosan hétszáz pályázatot nem folytatnak, azaz a kedvezményezettek visszaléptek. Több mint valószínű, az önrész hiánya miatt. Ezeket a pénzeket akarják bizonyára másoknak újraosztani.
Félig önfenntartók, szolgáltatások
A sorrendben következő fejezetek esetében az ügynökségtől részletesebb tájékoztatást várunk a 123 és a 123 N578-as jelzésű fejezetekről. Ezek úgyszólván kihasználatlanok, ugyanis feldolgozás támogatása címszó alatt mindössze két projekt pályázott a tavaly, igaz, egyenként fél-fél millió eurót kértek. Ezek elbírálása tehát még folyamatban. 2009 és 2011 között viszont tízmilliónál több ment el ilyen jellegű kérésekre. Ezek fontosságát élelmiszeriparunk nagymérvű visszaesése indokolná. Hogy erre mennyire szüksége lenne a megyének, nem kell külön hangsúlyozni.
A 125-ös fejezet mezei és erdei utak építését szolgálja, erre tavaly két pályázatot nyújtottak be mindössze, kétmillió euró értékben. A 141-es ún. félig önfenntartó kisebb gazdaságok támogatására nyújtott (évi 1500 euró öt esztendőn át) uniós szubvenciót részletesen ismertettük korábban, itt annyit tennénk hozzá, hogy tavaly az ügynökséghez 68 igénylés érkezett, de megjegyzik, a pontozás még folyamatban, előfordulhat, hogy többeknek ítélik meg. A 142-esről – termelői csoportok – már kimerítően szóltunk, működő megyei példákat is felhoztunk rá: Vargyas, Bölön, Középajta, Árkos és társaik.
A második és harmadik tengely
A második tengelyhez a hegyvidékieknek szánt támogatásokat sorolták, e hátrányos helyzetűnek ítélt területekkel már foglalkoztunk korábban, komoly plusztámogatások járnak az itteni gazdáknak, amit megtetézhetnek az ökogazdálkodás vállalásával például (212-es, 213-as és 214-es fejezet). Itt a magas természeti értékű gyepek, a zöldtrágyázás és megannyi más környezetvédelmi hatású művelési módot mind jutalmaz a rendszer. A megyében ez idáig 28 község lakói igényelhetnek ilyen támogatást, tervek szerint a hátrányos helyzetű minősítést kiterjesztenék az egész megyére. A magas természeti értékű gyepek tekintetében 35 község területén található legelőket ide sorol be az elfogadott szabályzat, Almástól Zaboláig és Zágonig. Ide tartoznak a madárvilág szempontjából fontos értékű gyepterületek is, a Feketeügy mentén a harismadár életterét védik, ezért hektáronként 209 euró igényelhető, érdemes utánanézni a további feltételeknek. A zöldtrágyázást különben a talajerózió meggátlására, a víz általi lemosódás ellen alkalmazzák, nálunk még szokatlan, de az unióban bevett gyakorlat. A zöldtrágyaként földbe kerülő zöldtömeg keletkezhet kukoricából, zöldborsóból, repcéből, mustárból, napraforgóból. A zöldtömeget legkésőbb következő tavaszig kell lekaszálni és beforgatni a talajba, hektáronként 130 euró jár érte.
A 121-es fejezet szántók, gyümölcsösök és szőlők erdősítésére nyújt jutalmat, azaz kaszálók és legelők ettől az évtől kimaradnak e csoportból. A munkálatok költségének 70 százaléka pályázható meg, ez a hátrányos helyzetű hegyvidéken és a Natura 2000 természetvédelmi területeken felmegy 80 százalékra, az összegek pedig 1092-től 1320 euróig terjednek hektáronként magukra a munkálatokra, később pedig évi 536, majd 210, és 105 euró karbantartási prémium jár öt esztendőn át. Ha gyümölcsöst számol fel az erdőtelepítéssel a vállalkozó, akkor 15 éven át további 201,5 euró jár neki kárpótlásként, amit a területalapú támogatásra ráadásként kap. Erre természetes személyek is pályázhatnak. Sok egyéb feltételt megszabnak még, a telepítvényt nyilván erdészettel kell gondoztatni. Kimutatásaim szerint egyetlen példa sincs rá a megyében.
A harmadik tengely a mikrovállalatokat segítené, a falusi idegenforgalmat élénkítené, a falvak fejlesztéséhez, a helyi örökségek megőrzéséhez segítene hozzá. A 312-es fejezetet kis és közepes cégeknek szánták, és a vidéki szolgáltatások szférájának megerősítését célozná, a 6,8 millió pályázati összértékből odaítéltek már ötmilliót, mégpedig 32 pályázónak. Incze Péter szerint ide bejöhet – kapásból említi – a kerámiaműhely, képzőművészet, fodrászat, kereskedelem stb. A következő, 323-as fejezet a falusi vendégforgalom hálózatát szolgálná, a 38 idei igényt falusi panziók nyújthatták be, a 13 milliós keretnek a felét osztották ki a megyében, ez most van felfutóban, a korábbi két évben voltak ugyanis még kifizetések, de összesen csak egymillió euró értékben. Önrészt is megkövetelnek. Az ún. Leader-programcsomagot a negyedik tengelybe sorolták be. Ezekből három működik a megyében ez idáig, és érdemes nagyobb teret szentelni neki, mert fantáziadúsabb a többinél, mivel több alkotói viszonyulást igényel.
