A Kaliforniai Egyetem davisi intézményének (UC Davis) kutatói egy Pleasanton közelében feltárt, ohlone indián temetkezési helyen talált pipák vizsgálata alapján jutottak erre a következtetésre. A pipákban ugyanis nikotinmaradványokat fedeztek fel.
A régészek már hosszú ideje tisztában vannak azzal, hogy a dohány fontos szerepet játszott Közép- és Dél-Amerika bennszülött törzsei kultúrájában. Azt is kiderítették, hogy a dohány 2000–3000 évvel ezelőtt kezdett Észak-Amerika felé terjedni, de inkább csak a keleti régiókban honosodott meg. Az egyetem honlapján olvasható beszámoló szerint a pleasantoni lelet az első bizonyíték arra, hogy a nyugati-parti körzetben valaha élt ohlone törzs tagjai is hódoltak a dohányzás örömeinek. A korszerű műszerekkel elvégzett vizsgálatok alapján a nikotint tartalmazó dohányt 1350 és 1400 között szívhatták el. Valamivel feljebb, a nyugati part mentén már korábban találtak hat olyan, még a mostaniaknál is régebbről, 860-ból származó pipát, amelyen nikotinnyomok voltak.
Shannon Tushingham, a Kaliforniai Egyetem régészeti kutatója szerint a leletek nemcsak a dohányzás tényére világítanak rá, hanem arra is, hogy az ottani bennszülött törzsek a vadászat mellett mezőgazdasággal is foglalkoztak. A dohányültetvényeket nagy becsben tarthatták, hiszen a füstölés bizonyára jelentős szerepet töltött be a rituálékban. A kutatók rámutattak arra is, hogy a dohánynak akkoriban még csak kétszázalékos volt a nikotintartalma, szemben a mai dohánytermékek 4–8,5 százalékos mutatójával.