„A szegényekkel szembeni fellépésre láthatunk példát a magyarországi alkotmány módosítása kapcsán is, amikor a hajléktalanokat mint szegény embereket megpróbálják az alkotmány szintjén kriminalizálni” – hangsúlyozta felszólalásában a magyar szocialista politikus, aki egyúttal közös, uniós fellépést sürgetett a rasszizmus és „az idegengyűlölet terjedése, a szélsőségek megerősödése, a gyűlöletkeltés bármilyen formája ellen”. Tabajdi azt kérte Viviane Redingtől, az Európai Bizottság alapjogi, bel- és igazságügyi biztosától, hogy mielőbb jöjjön létre az Európai Unióban egy igaz­ságügyi ellenőrző mechanizmus az európai demokráciák állapotának vizsgálatára.
A fideszes EP-delegáció közleményben reagált Tabaj­di kijelentéseire, elfogadhatatlannak nevezik, hogy a magyar szocialista képviselők „minden alkalmat megra­gadnak, hogy a magyar kor­mányt nemzetközi fórumokon alaptalanul rágalmazzák”. „Tabajdi Csaba MSZP-s politikus mai felszólalásában a tegnapi alkotmánymódosítás kapcsán – minden valóság­alapot nélkülözve – a magyarországi szegények kormány általi kriminalizálásával riogatott” – fogalmaz közleményében a magyar néppárti EP-küldöttség. Gál Kinga fideszes EP-képviselő a vitában elhangzott felszólalásában sajnálatosnak nevezte, hogy az EP nem fektet kellő hangsúlyt az őshonos nemzeti kisebbségek elleni intolerancia, ellenük irányuló gyűlöletkeltés és megfélemlítés problémájára. „Ez nagyon is mindennapos jelenség itt, az unió területén, például Ro­mániában, ahol anyanyelvhasználatuk, nemzeti hovatartozásuk miatt félemlítik meg az őshonos magyar kisebbség tagjait, vagy egyenesen másodrendű állampolgároknak nyilvánítják őket kormányok vezetői, mint például Szlovákiában. Ez azonban, úgy tűnik, kevésbé zavarja az európai baloldali és liberális képviselőket” – jelentette ki Gál Kinga.

Németországban is érdeklődnek
Áder János köztársasági elnök szerint Németország­ban pontosabb képnek kellene kialakulnia a magyar alkotmányos szabályozásról. Az államfő a Guido Wes­terwelle német külügyminiszterrel, majd az Angela Merkel kancellárral folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: berlini tárgyalásai során megfigyelhető volt, hogy partnerei „nem kellő pontossággal kaptak tájékoztatást” az alkotmány módosításáról. „Ezt a hiátust igyekeztem pótolni” – mondta a köztársasági elnök. A német külügyminisztérium szóvivője a találkozóról beszámolva közölte: a tárcavezető és a magyar államfő az „alkotmányvitáról” is tárgyalt. A felek erről „nyílt párbeszédet” folytattak, és az eszmecsere során „egymásnak meglehetősen ellentmondó” véleményeket fogalmaztak meg. * Eközben tegnap jelentős figyelmet szentelt a magyarországi alkotmánymódosításnak a német sajtó. A konzervatív Die Welt Orbán lerombolja a jogállamiság kultúráját címmel közölt kommentárjában úgy véli: egy „hajlíthatatlan ember akaratát” lehet felismerni a mögött, ami Ma­gyaror­szágon a Fidesz választási győzelme óta zajlik. A Der Tagesspiegel Puccs felülről címmel számolt be a módosításról, amelynek a lap szerint az a célja, hogy biztosítsa a kormánypárti világnézet érvényesülését, és minél több hatalmat mentsen át a következő választások utáni időszakra. A Spiegel Online Vitatott alkotmánymódosítás: Magyarország búcsúzik a jog­államtól című cikke kiemeli: „Egy ország Európa közepén feladja a jogállamiság elvét, Magyarország megfosztja hatalmától az alkotmánybíró­sá­got. Or­bán Viktor masszívan növeli befolyását, a polgári jogokat korlátozzák, és Ma­gyar­ország így elbúcsúzik az Európát jelentő vala­mennyi értéktől.”

Elhalasztott találkozó
Az alkotmány módosítása miatt a bajor parlament elnöke elhalasztja mára tervezett találkozóját Kövér Lászlóval. Barbara Stamm erről tegnap levélben tájékoztatta az Országgyűlés elnökét. Stamm levelében kifejtette: a magyar alkotmány hétfői módosítása Németországban és az Euró­pai Unióban „mély aggodalmat és vitát váltott ki a jogállamiság további fejlődését illetően”, azért a módosítás nyomán felmerülő kérdések tisztázásáig tanácsos elhalasztani a találkozót.