Restitúciós tervezet

2013. március 16., szombat, Közélet

Társadalmi vitára bocsátotta tegnap a kormány a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó új törvénytervezetet, amelyet parlamenti vita nélkül, felelősségvállalással akar elfogadni március 26-án.

A tervezet általános elvként fogalmazza meg, hogy a természetbeni visszaszolgáltatást kell alkalmazni ott, ahol ez még lehetséges. Ugyanakkor a jelenlegi öt év helyett huszonöt évre terjeszti ki azt az időszakot, amely alatt az egészségügyi, oktatási és kulturális intézményeknek otthont adó épületek rendeltetése nem változtatható meg. Ez a rendelkezés magánszemélyi, egyházi és nemzeti kisebbségi közösségi vagyonra is vonatkozik. Ebben az időszakban a tulajdonos bérleti díjra jogosult, az épületet viszont nem használhatja. A tervezet szerint az állam 2017-től fizet pénzbeli kárpótlást azoknak, akik nem kaphatják vissza természetben ingatlanjaikat. Addig úgynevezett árverési pontokban részesülnek, azokat az állam által áruba bocsátott más ingatlanok megvásárlására használhatják fel. A kárpótlást hét év alatt, azaz 2024-ig kell kifizetni.

Hozzászólások

Megosztás: Cikk megjelenési időpontja: 2013-03-16 00:00 Cikk megjelenítése: 2413 Olvasóink értékelése: 0.04 Szavazatok száma: 24

Az ön értékelése:

Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Szavazás

Előző írásunk

2013-03-16: Közélet - :

Victor Ponta együttműködésre buzdít

Üzenetben fejezte ki jókívánságait a március 15-ét ünneplő romániai magyaroknak Victor Ponta miniszterelnök. Emlékeztetett arra, hogy az 1848-as forradalomban az erdélyi románok és magyarok nem álltak a barikád egyazon oldalán, de a forradalmak elfojtása után ma is érvényes közös következtetésre jutottak: „a két nemzet ügyét nem a kardnak, a háborúnak, hanem a békés együttélésnek kell eldöntenie”.

Következő írásunk

2013-03-16: Belföld - :

Hírsaláta

ROMÁNELLENESSÉGET OLT A MAGYAR GYERMEKEKBE. A tavaly szeptemberben bemutatott, VI. és VII. osztályos diákok számára készült, A székelység története című tankönyvből a székelyek gyerekei azt tanulhatják meg, hogy a románok a székelyek szolgái voltak, és hogy az I. világháború idején a románok kirabolták és feldúlták a székelyek boltjait, házait – áll az Adevărul cikkében. Ioan Aurel Popot, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem szakos rektorát is idézik, aki szerint a könyv rengeteg pontatlanságot és durva ferdítéseket tartalmaz.