A filozófus erről a Milla vasárnap délutáni, a budapesti Kálvin téren tartott demonstrációján beszélt. Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért, ismertebb nevén a Milla egyesület a március 15-én a rendkívüli időjárás miatt elmaradt rendezvény helyett szervezett vasárnapra tüntetést a „tisztességes kormányzásért”. Az Azért a víz az úr mottóval meghirdetett demonstráción Tamás Gáspár Miklós a határon túli, kettős állampolgárságú magyarokat arra hívta fel, ne szavazzanak a jövőre esedékes választáson. Úgy fogalmazott, „kedves kisebbségi magyarok, ne szavazzatok, kedves magyarországi magyar demokraták, gondoljátok meg, nem kellene-e inkább bojkottálni ezt a választást, amelynek az eredményét előre megírták”. Hozzátette: ha mégis részt vesznek a választáson, azzal a mostani kormány további 4, 8, 12, 16 esztendejét legitimálják. Véleménye szerint inkább alternatív megoldásokon kellene gondolkodni, ezek között sztrájkokat, népszavazásokat, tömegtüntetéseket, békés, erőszakmentes eszközöket említett. Tamás Gáspár Miklós szerint a határon túli magyarok kettős állampolgársága arra szolgál, hogy „előállítsák a kék cédulák százezreit”.

A nyelvtörvény érvényesítését kérik
Levélben kérte Mikola Azarov ukrán miniszterelnöktől a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), tegyen lépéseket azért, hogy a nyelvtörvényt teljes körűen érvényesítsék. A KMKSZ aggodalmát fejezi ki, hogy szerinte nem történtek megfelelő intézkedések a nyelvtörvény valamennyi rendelkezésének a magyar nyelvvel kapcsolatos végrehajtását illetően. A helyi hatalmi szervek nem érvényesítik a jogszabályt a magyar nyelvre vonatkozóan – áll a levélben. A helyi szerveknek ez a magatartása a KMKSZ szerint aláássa a jogállamiság alapjait, a törvények szelektív végrehajtásának vagy alkalmazásuk elmulasztásának ugyanis nincsenek semmilyen jogi következményei, ami kétségessé teszi a demokrácia létezését Ukrajnában. A KMKSZ ezért arra kéri a még ebben a hónapban Magyarországra látogató Azarovot, hogy szüntesse meg az európai demokráciáktól távoli és az ukrán állampolgárok törvényes jogait sértő gyakorlatot.

Kiegyezhetnek a Beneš-dekrétumokról
Ma már elképzelhető, hogy Szlovákia és Magyarország kiegyezzen a Beneš-dekrétumok ügyében – állította Mi­ros­lav Lajcák szlovák külügyminiszter egy interjúban tegnap. A miniszter arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e Pozsony részéről olyan bocsánatkérés a szlovákiai magyaroktól, mint amilyet 1990-ben a kárpáti németek irányában fogalmazott meg a szlovák kormány, kifejtette: „Igen. Ám Magyarországgal kapcsolatban lényegesebb, összetettebb ügyről van szó. Az ilyesmihez két félre van szükség. Ahhoz, hogy ilyen érzékeny dolgok megoldódjanak, ki kell alakítani a megfelelő légkört. Két éve ez még elképzelhetetlen volt. Ma már elképzelhető.”

A ciprusi elnök zsarolást emleget
A ciprusi elnök szerint muszáj volt beleegyeznie a bankbetétek egyszeri megadóztatásába, mert az eurócsoport tagjainak ülésén választania kellett ezen intézkedés vagy a ciprusi bankok és az ország csődje között. A megoldás nem az, amit akartunk, de a jelenlegi körülmények között ez a legkevésbé fájdalmas – mondta Nikosz Anasztasziadisz vasárnap este a televízióban. Az elnök a beszédében érzékeltette, hogy zsarolásszerűen állították választás elé. A bankok csődje miatt több ezren elveszítenék a munkahelyüket, és bezárna több ezer kisvállalkozás is – mondta, hozzátéve, hogy a legsúlyosabb következmény az euróövezetből való kilépés lett volna. Az adó kivetése kevesebb kárt okoz, mert egy kezelhető helyzet jön létre, és ez meghozza az ország stabilitását és a gazdaság növekedését – érvelt. Anasztasziadisz azt ígérte, hogy fele részben kompenzálni fogják azokat, akik legalább két évig a bankokban hagyják a betéteiket. Az ígéret szerint az egyszeri adó 100 ezer eurós összeg alatt 6,75 százalékos, az e feletti részre pedig 9,9 százalékos lesz. A parlament a tegnap szavazott volna erről, de a döntést mára halasztották.