A lavina általában úgy indul, hogy elszabadul egy hógörgeteg, gurulni kezd lefelé a hegyoldalon, és nő, nő, mint a mesebeli kis gömböc. Romániát hetekig feltupírozott és igaztalan(nak tűnő) vádak sorozata érte az importált lóhús miatt.
Noha igen hamar kiderült, hogy az Angliából induló botrány – melynek során élelmiszertermékekben marhahús helyett nem megjelölt lóhúst találtak – nem köthető román cégekhez, amelyek a lóhúst hivatalosan is akként adták el az inkriminált csalást elkövető francia cégnek, és a francia illetékesek bocsánatot is kértek Romániától, akkorra már elindult a hógörgeteg, és azóta nő, nő.
Romániában is megkezdődtek a belső vizsgálatok – hogy eddig miért és hogyan folytak, arról inkább ne beszéljünk –, s villámgyorsan kiderült: a lóhús és a szamárhús a belső piacokon is keresett, s bizonyos cégek hústermékeikben (miccs, parizer, felvágottak, virsli stb.) marhahús helyett ló- és szamárhúst használnak, s mindezt nem tüntetik fel a termék összetételét bemutató lapon. Tehát csalnak. Megkezdődtek az egymásra mutogatások és hitviták a lóhúst és marhahúst szállító cégek és a feldolgozó vállalatok között, miközben a nagy euróázsiai hazugságládákon szakértők nyugtatgattak folyamatosan, azt hangoztatva, hogy a lóhús mennyire egészséges. S akkor váratlanul pördült egyet a kocka, a lavina elérte a szárnyashústermelőket és -feldolgozó cégeket is. Itt még folynak a vizsgálatok, de már eddig is kiderült, hogy bizonyos termékekbe milyen, az egészségre, a lóhússal ellentétben igenis káros anyagokat, romlott húsokat stb. kevernek teljesen törvénytelenül.
Az ember óhatatlanul is azon kezd töprengeni, hogy őstermelőként áttér a szárnyas-, a disznó- vagy marhatartásra, s akkor a saját állatainak húsát eszi. Vagy lemond a húsról, és vegetáriánus lesz. Csakhogy ezek után derült ki: nemcsak a húsok és hústermékek gyanúsak, hanem a tejtermékek is. Jelesen az ország lakossága legnagyobb részének alapélelmiszerét jelentő tejről derült ki, hogy az ország számtalan pontján minősége nem felel meg az előírásoknak, sőt, egészségre káros anyagokat is tartalmaz. A fővárosban és több megyében egyelőre leállították az olcsó tejet forgalmazó s nagy népszerűségnek örvendő automatákat.
Itt tartunk most, de hogy mit eszünk vagy mit próbálnak megetetni velünk, továbbra is nagy kérdés, mert az élelmiszer-készítmények és a tejtermékek körül kialakuló botrány már nemcsak a különben közmondásosan toleráns lakosság tűrőképességét teszi próbára, hanem számtalan esetben kimeríti a csalás, a hamisítás fogalmát, ami a hazai termékek népszerűtlenségéhez vezet. Csak ki tudja megengedni magának, hogy például garantáltan jó minőségű tejet fogyasszon?
Ott vagyunk, ahol voltunk, vagy még ott sem.
