A Perkőtől Szent Mihály-hegyéig, de még azon túl is a magasságos ég felé mutatnak a polyáni, bélafalvi, kurtapataki, esztelneki, csomortáni és almási, berecki hegylábi templomtornyok, s különleges zenéjükből esztendőfordultán valóságos harangjáték kerekedik ki. Ilyen ünnepi egybehangzó koncertet egy évben csak egyszer hallhat az ember! S szól a szentföldi harangjáték azoknak is, akik már házhoz kötöttek, családi otthonokban, árvaházakban, de még a kórházakban is elül a gond, s egy-két napra csend, megbékélés költözik a szívekbe.

Jótétemény Svájcból

Kézdialmáson azonban egy harang a legmélyebben szólt: a Szent Mihály-hegyi. Meglehet az, öreg már, 1697-ben öntötte Lampen Henrik brassói harangöntőmester. Latin nyelvű felirata mindig örök érvényű: ,,Ó, Dicsőség Királya, jöjj örök békével!" Ez a harang hívja ― kisebb társaival együtt ― templomba, különleges misére, temetési szertartásra, ó- és újév-köszöntésre az almási híveket immáron 311 esztendeje!

Csavar Tibor, a több mint nyolcszáz lelkes katolikus közösség plébánosa egy évtizede szolgálja az almásiakat. Nincs gond ebben a községben, van, hol magába mélyednie a hívő embernek, ahol vigaszt és erőt meríthet, hisz Almásnak két temploma is áll: a régi fenn a hegyen, melyet a lemhényiekkel évszázadok óta közösen használnak, és lenn, a falu szívében.

— Emez szép és aránylag új ― folytatja a plébános ―, s ott, ahol áll, ez a harmadik épület, hol szüntelenül csak az ima, a jóra való intés, a szép szó és az ének hangzik 1712 óta ― ekkor épült itt az első kápolna és melléje harangláb ―, s hogy mai szép és modern templomunkat milyen óriási nehézségek közepette építették a hívek a legsötétebb diktatúra idején, azt igazából csak ők tudnák elmondani.

Szebb községközpontot elgondolni sem lehet ― toldjuk meg: a templom parkosított előterében egy korpusz, Laub mester készítette hősi emlékmű és Pater Kelemen Didák minorita szerzetes, a falu jeles szülöttének mellszobra fogadja az ide érkezőt. Nem elég ezt a templomot csak kívülről szemlélni. Magas és színes vitráliáin átszűrődik a napfény, s különleges színekben tünteti fel nemcsak a modern és művészi belső berendezést, hanem Tamás Károly helybeli mester értékes és a kritika által is elismert szakrális faragványait. Az Urunk mennybemenetelének tiszteletére felszentelt templom bútorzatát Lukátsovits Magda képzőművész tervei alapján készítették.

— Adventben valóságos lélekindulás történik az almási emberekben. Nincs szebb, mint amikor a hajnali rorátékon, a havas-ködös reggeleken templomunk felé igyekeznek tömegesen a hívek, köztük sok-sok gyermek ― folytatja a plébános ―, kihasználják a gyónási lehetőséget, megvallják őszintén a fogyó esztendő gyarlóságait. Nálunk a tömeges megjelenés, a különleges és a fél évtizede felújított Szent család járása adventi szokás. Előkerült a Szent család régi féldomborművű képe, melyet a Lénárth család restaurált. Karácsonyesténket több minden különlegessé tette. Gyermekeinknek pásztorjátékot tanított be Rettegi Izabella hitoktató, kántorunk ügyködése folytán elhangzott a hagyományos Pásztorok miséje nevű énekes betét, a gyermekek, a hívek, öregek és magányosak is, az egész falu karácsonyi csomagot kapott, szerényet és jelképeset svájci jótevőink ünnepi küldeményéből. Nagy lehet a lélek ott, messze tőlünk, ahol ennyi jóság összegyűl olyan hívektől, akik soha nem ismerték a falut, csak a nevét, s hogy itt is Isten imádkozó gyermekei élnek. Első ünnepen a 83 esztendős Kovács Dénes bácsi, a szakrális jellegű népi hagyományok kiváló ismerője kilenctagú felnőttcsoportjával bemutatta az egész vidéken egyedi Betlehemes játékot.

,,A Jézus születésének történetét bemutató betlehemezés érdekessége, hogy csak férfi szereplők játszhatnak benne" ― írja Gyergyai Teréz magyartanár Almásról szóló könyvében. Mint megtudtuk, egyedisége egyrészt abban is rejlik, hogy a pásztorok ― hol ne találkoztak volna fenn, a havasokban román csobánokkal? ― az archaikus szövegben itt-ott románul is szólítgatták egymást.

— Bár ennek valóban már csak a templomi változata van szokásban, nem járunk már ezzel házakhoz, mint régen, de vízkeresztkor Kádár András meghívására az ő házánál is lejátsszuk, mert akkor le is filmezik majd jelenlegi csoportunkat ― mondja Kovács Dénes.

— Új szín volt a mi ünnepünkben az is ― egészítette ki az atya ―, hogy Tamás Károly igazgató úr két éve megszervezte az almási cserkészcsapatot, s a cserkészek szenteste előtti délután karácsonyi énekekkel járják a falut, köszöntik a szülőket, a polgári és egyházi elöljárókat. Ennek azt mondják ők, hogy perecet énekelnek. Nyilván, kínálmációra vonatkozik az elnevezés. Óesztendő estéjén hét végi hálaadásra gyűltek össze híveim, nálunk is hagyomány, hogy éjfélkor, akárhol van az a lélek, egy-két miatyánkra, üdvözlégyre eljön a templomba, együtt énekeltük el himuszainkat, köszöntöttük egymást. Január elseje a Szűzanya istenanyaságának főünnepe volt nálunk is. Felolvastuk a Főpásztor újévi levelét, ennek kapcsán mondtam el ünnepi gondolataimat, akkor már 2008-nak szólt az én prédikációm is. Szép ez az időszak. Január 2-án megkezdtem a házszenteléseket, Isten és a betlehemi gyermek áldásával megszentelek minden családi házat, utolsóként jutok el almásréti híveimhez.

Mit hozott az angyal, és mit hoz az új esztendő a polgári falu lakosainak? ― kérdetük Molnár Istvánt, az új község első polgármesterét, aki az utolsó napi teendőket végezte az ,,istványolás" kedves hangulatában. ― Szinte mindenről beszámolt a sajtó ― mondta. ― Folyamatban a közművesítés, s ha mindennek a végére érhetnénk, lesz jó ivózvizünk és szennyvízhálózat, hogy tiszta és jó környezettel fogadjon keblére az Európai Unió. Mit hoz az új év? Hoz sok mindent, ha mi is igyekezünk. Hoz egy új és modern iskolát, mely már pirosban áll itt, az önkormányzat székházával átellenben, hoz egy szép és mutatós községházát. Ebben az évben újítjuk, korszerűsítjük, és a tervező segítségével úgy hozzuk majd összhangba a két épületet, hogy ékes és szép része legyen a faluképnek, a templommal is összhangban.

Betlehemi láng

Tamás Nándorka, a Kelemen Didák Általános Iskola első osztályos tanulója és több almási gyerek aprószentekelni készült. Nem halt ki Kézdialmáson ez a szép vallásos népi szokás, legfeljebb nem mindenkinek jutott eszébe az ünnepi hangulatban a betlehemi gyermekgyilkosság bibliai története. A fiúk megvesszőzték a lányokat, a lányok szalagot kötöttek az aprószentekelő vesszőkre. Nándorka vesszőjére elsőnek egy nemzetiszín szalag került. Vesszőzés közben 2007-ben Almáson ez volt a leggyakoribb versike: ,,Aprószentek, Dávid, Dávid, / Kinn a hegyen korcsolyázik, / Eltörött a korcsolyája, / Van bikkfája, megcsinálja."

Szent István és Márton Áron nemes fába faragott portréképe Tamás Károly keze nyomán került az almási templom ékei közé. Tamás-féle munka az a keresztelőkút is, ahol szenteltvíz kerül a pogány porontyok fejére. Gazdag, de mértéktartó népi ornametika díszíti az oltárt, a tabernákulumot. A templom előtt bárki megcsodálhatja, s még egy imát is mondhat a hársfából készült Lurdi Mária-kegyszobornál. Faragászati szempontból a hársat, a székelyek szádokfáját tartja egyik legkiválóbbnak, nemesnek és leghálásabbnak Tamás Károly, akinek több szakrális faragvá­nya ismert a Szentföldön: Kézdiszárazpatakon, Lemhényben és másutt, de még az anyaországi testvérfaluban, Püspökszilágyban is. Most többszöri unszolásra készíti élete első kis székely kapuját. Nem utasíthatta el, szülőfalujából, Farkaslakáról kérte jó barátja. ,,Csak a kezdet nehéz ― mondta ―, de igazándiból most a korai magyar történelmi mondák és legendák világa köti le a figyelmemet. Féldomborműveken elevenítem meg ezeket, falra akasztható, nagyobb méretű plakettek formájában."

Az ünnepi hangulatban sok hétköznapi dologról is szó esett: hogy létszükséglet volt a község számára egy új iskola, mert a régit visszaszolgáltatták az egyháznak, és lebontották, hogy dr. Kerekes László kézdivásárhelyi atya munkálkodása révén újjászületett Felső-Háromszék több településén a cserkészmozgalom, hogy Almásban ezt Tamás Károly vállalta fel, s éppen egy almási cserkészcsapattagnak, Bíró Erzsébetnek adatott meg, hogy Bécsből többedmagával elhozza a betlehemi lángot. Karácsonyeste almási cserkészek vitték be a templomba a messziről indult szimbólumlángot, és karácsonyeste négy cserkészcsapat kántált a faluban.

Almásban könnyebb árvának lenni

Mindig készségesen nyitnak ajtót a negyei gyermekjogvédelmi igazgatóság kézdialmási családi otthonában.

― Most kilencen vagyunk, van köztünk két kisgyerek is ― mondta mosolyogva és nem ünnepi hangulatú gyermekkoráról mesélve Gergely Zolika, aki már a kézdivásárhelyi Apor Péter Szaklíceum IX. osztályos tanulója. ― Békés és szép, meghitt karácsonyunk volt. A szentmiséről elhoztuk ide, az otthonba is a betlehemi lángot. Nagy tervem van jövőre, újra akarok abszolválni, változtatni terveimen. Van zenei hallásom, zenélni is tudogatok, énekes résztvevője voltam a Havasi gyopár vetélkedőknek. Az ének világa lenne az az ösvény ― mondta bátortalanul ―, amire valaha rá szeretnék lépni. Most, évfordulókor mindenkinek hálás vagyok, aki bár egyszer életében segédkezet nyújtott egy árva cigány fiúnak, bár az az érzésem, hogy származáson miatt nehezebben fogok érvényesülni az életben.

Próbáltuk az ellenkezőjéről érvekkel meggyőzni Zolikát. Búcsúzáskor a megelégedettség hangján beszélt, valami olyasmit vettünk ki beszédéből, hogy Almásban könnyebb árvának lenni...

Az Állomás utcában van annyi hó, hogy lovas szánnal keresték fel Cserei Lázárt lemhényi ismerősei. Belátni innen a szélesen kitárulkozó havas felső-háromszéki rónára. Kemény tél telepedett a Szentföldre, magasan, egyenesen az ég felé száll a kéményekből a füst. Cserei Lázár buzgó és imádkozó katolikus, talán ez is nyomott a latban, hogy egyháza gondnokává választotta a hívek közössége. Nem csak kuriózumként említjük: az almási katolikus gondnoknak ― mint mondta ― 2003. november 2-án délután a Napban megjelent a Szűzanya a kicsi Jézussal.

Túl az ünnepi hangulaton a gondnokot a gondokról is kérdezzük.

― Az ünnep elmúlik, gondjainkat át kell vinni az új esztendőbe is ― mondta a sokat olvasó fiatalember. ― Kezdem azzal, hogy ősi, a lemhényiekkel közös templomunk, a Szent Mihály-hegyi 2010-ben lesz ötszáz éves. Mivel igen értékes barokk műemlék együttes, valamiképp tetőzetét renoválni kellene. Szép feladat, nehéz feladat. Nagy múltja van a helynek, mert azon a hegyen volt még egy kápolna, amit a pálos rendi szerzetesek építettek, ők laktak ott, ők voltak Szent Özséb egyetlen magyar rendalapítónak a követői.

Szép volt, nagy ajándék volt az ünnepi hangverseny, melyet telt ház, mondhatni, Kézdialmás apraja-nagyja hallgatott végig a kultúrotthonban december 28-án. Rácsodálkozhat bárki, hogy a Székelyföldön, egyik, a világtól eléggé elzárt faluban esztendő végén magas művészi szinten olyan zeneszerzők művei hangzanak fel az esti csendben, mint Joseph Haydn, Johannes Brahms, Erkel Ferenc, Kodály Zoltán. Igen, elhangzott többek között az Eszterházi-induló, a IV. számú Magyar tánc, a Palotás a Hunyadi László operából s a Toborzó a Háry János daljátékból. ― Felemelő volt, szép volt, soha nem felejtjük el ezt a szép estét ― mondták az almásiak. S a Rétyi Kovács András Fúvósegyesület zenekara ismét jelesre vizsgázott szív-lélek közönség előtt, karmestere, Kelemen Antal ezzel ajándékozta meg szülőfalujának közönségét.