Egyre inkább aggódnak az amerikai kormány képviselői a magyarországi fejlemények miatt. Kedden meghallgatást is tartottak a washingtoni törvényhozásban, az eredetileg kemény összecsapásnak ígérkező esemény azonban végül csendesen zajlott.
Úgy nézett ki, hogy ez lesz a nagy leszámolás a magyar kormány és amerikai bírálói között. Egyik oldalon ott volt Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője és az alaptörvény egyik szerzője. A másik oldalon felsorakozott többek között az amerikai külügyminisztérium európai térségért felelős tisztviselője, a Freedom House nevű jogvédő szervezet képviselője, valamint a tekintélyes Princeton Egyetem magyar joggal foglalkozó szakértője.
A leszámolás azonban végül elmaradt, és Szájer József lényegében sértetlenül került ki az ütközetből, amely a washingtoni törvényhozás épületében zajlott. A fideszes politikus ezt részben a saját felkészültségének és tapasztaltságának köszönhette, részben pedig annak, hogy a meghallgatás olyan módon folyt le, ami könnyedén lehetővé tette számára, hogy elhajoljon a szúrások elől.
Zsúfolásig megtelt terem
Pedig nagy volt az érdeklődés a meghallgatás iránt. A nagyjából harminc főre méretezett terem zsúfolásig megtelt. Az nyilvánvaló volt, hogy kritikus lesz az ülés alaphangja, már a meghívóban is szerepelt ugyanis az, hogy Magyarországon „a demokrácia védőpajzsának eróziója” mellett a „szélsőségesség is megerősödött”.
Először az amerikai külügyminisztérium európai térségért felelős vezetőjét, Brent Hartleyt hallgatták meg, aki bevezetőjében hangsúlyozta, hogy Magyarországot továbbra is szoros szövetségesnek tartja az Egyesült Államok, hamar hozzátette azonban, hogy az elmúlt két év változásai aggodalomra adtak okot. Megjegyezte ugyan, hogy a magyar kormány több kérdésben – például a médiatörvény ügyében – is megfogadta a külföldi bírálók tanácsait, de szerinte a legutóbbi fejlemények már inkább csalódást keltőek. Ezzel az alaptörvény negyedik módosítására utalt, amelynek keretében több olyan intézkedés is bekerült az alkotmányba, amelyet korábban az alkotmánybíróság alkotmánysértőnek talált. Hartley egy kérdésre válaszolva közölte azt is, aggódnak amiatt, hogy más országok is követni fogják Magyarország példáját.
Könnyű ellenfél
A Helsinki Bizottságnak közel húsz tagja van, de a meghallgatáson egyedül a testület elnöke, Ben Cardin szenátor vett részt. Cardin egyértelművé tette, hogy osztja ezeket az aggályokat, és több kritikus hangvételű kérdést is feltett a következő megszólalónak, a magyar kormányt képviselő Szájer Józsefnek.
Szájernek az Európai Parlament képviselőjeként komoly tapasztalata van a nemzetközi vitákban, és sokszor hallatta a hangját akkor is, amikor Brüsszelben támadták a magyar kormány intézkedéseit. Most is határozottan szerepelt a meghallgatáson, bár valójában nem is volt igazán nehéz dolga. Az amerikai törvényhozásban Maryland államot képviselő Ben Cardin szenátor ugyanis vagy nem volt teljesen felkészülve a témából, vagy pedig nem tudott megfelelően koncentrálni az ülés levezetésére.
Az alaptörvény módosításáról például Szájer elmondta, hogy az túlnyomórészt technikai jellegű – ahogy fogalmazott copy&paste (másol és beszúr) – változtatás volt, és Cardin nem vetette közbe, hogy ez ugyan igaz, de a legkeményebb kritikák azért érték, mert a módosítás értelmében a kétharmados parlamenti többség által az alaptörvényben elrendelt tartalmi változások felett sem az alkotmánybíróság, sem a köztársasági elnök nem gyakorolhat semmilyen kontrollt. Szájer többször kijelentette, hogy a Fidesz nem tűri el sem a romák, sem más közösségek sértegetését.
Szájer meghallgatása után három olyan megszólaló következett, akik hevesen kritizálták a magyar kormányt. A Nobel-díjas Paul Krugman blogján rendszeresen jelentkező amerikai jogászprofesszor, Kim Lane Scheppele például a Fidesz által kialakított alkotmányos berendezkedést Frankenstein szörnyéhez hasonlította. A Freedom House-t képviselő Sylvana Habdank-Kolaczkowska leginkább a médiaszabályozás változásait és a szerinte kormányzati ellenőrzés alatt működő közmédia helyzetét bírálta. A washingtoni Holokauszt Múzeum kutatási központját vezető Paul A. Shapiro pedig az antiszemita megnyilvánulásokhoz való kormányzati hozzáállást kritizálta. (Pethő András-origo.hu)
Ne legyen kettős mérce
Részrehajlás nélkül, kizárólag a nyugati értékek előmozdításának szempontjából kellene vizsgálni a magyarországi demokrácia állapotát – hangoztatta az Egyesült Államok Helsinki Bizottságához az Amerikai Magyar Szövetség (AHF) nevében kedden eljuttatott nyilatkozatban Koszorús Ferenc, a szervezet elnöke. Az AHF állásfoglalását csatolták az amerikai Helsinki Bizottság keddi, Magyarországgal kapcsolatos meghallgatásának hivatalos jegyzőkönyvéhez. Az Amerikai Magyar Szövetség közleményében kijelentette: akik támogatják azt a megkérdőjelezendő nézetet, miszerint „a demokrácia súlyos veszélyben van Magyarországon”, figyelmen kívül hagyják a térség egyes régióiban megnyilvánuló antiszemitizmust, valamint a Magyarországgal szomszédos országok magyar kisebbségei elleni diszkriminatív politikát. Az AHF felhívta az amerikai Helsinki Bizottság figyelmét arra, hogy a szerbiai Vajdaságban nem szűnnek a magyar nemzetiségűek elleni erőszakos támadások. Szlovákiával kapcsolatban rávilágított a diszkriminatív nyelv- és állampolgársági törvényre, arra, hogy Pozsony nem hajlandó rehabilitálni Esterházy Jánost, az egyetlen képviselőt, aki a holokauszt ellen szavazott a szlovák parlamentben, és nem hajlandó visszavonni a második világháború után elfogadott Benes-dekrétumoknak a magyarokat kollektívan bűnösnek kimondó rendelkezéseit sem. A szervezet aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy Románia nem tesz eleget a magyar kisebbség azon legitim kérésének, amely az autonómiára vonatkozik, nem állítja helyre a kolozsvári független magyar egyetemet, nem szolgáltatja vissza maradéktalanul a kommunizmus alatt elkobzott egyházi vagyont, és a közigazgatás olyan átszervezésére készül, amely tovább szűkítené a magyarok lehetőségeit a közéletben. Az amerikai magyar szervezet nyilatkozatában kifogásolta, hogy ezen országok a magyar kisebbségekkel szembeni bánásmód terén példaértékűnek nem mondható teljesítményük ellenére „Magyarországot bírálják megmagyarázhatatlan módon, amiért a nemzetközi normákkal és gyakorlattal összhangban álló, ésszerű intézkedéseket hoz”, például állampolgárságot ad a magyar kisebbség tagjainak, hogy segítse „legitim, indokolt és demokratikus erőfeszítéseiket”, amelyeket a jellegzetes kultúrájuk megőrzéséért tesznek.
