A zöldövezet-karbantartási illeték (melyről részletesen lapunk március 20-i számában olvashattak – szerk. megj.) a februári tanácsülés napirendjén szerepelt, a tervezet a Tega javaslatára készült, a testület legnagyobb frakciójában hosszasan megvitatták (egyebek mellett megkérdőjelezték egy újabb illeték bevezetésének időszerűségét is), ám konszenzusra nem jutottak, így az RMDSZ-frakció úgy döntött, nem támogatja az elképzelést – sorolta Miklós Zoltán. „Ehelyett azt szorgalmazzuk, hogy szigorúbb ellenőrzéssel, magasabb büntetésekkel bírjuk rá a lakóbizottságokat, családokat arra, hogy amennyiben nem kötnek szerződést a Tegával, önerőből végezzék el a környező zöldövezet karbantartását” – fűzte hozzá, megjegyezvén: közös érdekünk, hogy ne csupán a városközpont legyen szép, tiszta és rendezett, de a lakónegyedekben található közterületek is.
Jogi keret létezik az új elképzelés megvalósítására, ennek érdekében rövid időn belül módosítják a 2002/101-es, városgazdálkodásra vonatkozó szabályzatot, majd közvita után terjesztik a tanács elé – jelentette be a köztisztasági társa­ság vezetője. Utalva lapunk március 20-i vezércikkére, Tóth-Birtan Csaba fél­reér­tést kívánt tisztázni – az illetéket korántsem a Tega anya­gi gondjai megoldására találták ki. A zöldövezetek karbantartása szerződéses alapon folyamatosan zajlott és zajlik, az év végén azért kellett drágítaniuk, mert a tavalyi évre 418 ezer lej veszteséget kreált ez a tevékenység, a cég nagyjából nullában zárta az évet – fűzte hozzá az igazgató. Az illetékből a pluszban elvégzett munkát finanszírozták volna, ám az új elképzelésekhez igazodva, a meglévők mellé két újabb rendészt alkalmaznak, rájuk hárul a magánházak és a 160 tulajdonosi társulásból hetven folyamatos ellenőrzése – vázolta a cégvezető. Mint mondta: jelenleg a város lakosságának csupán harminc százaléka állapodott meg a Tegával a zöldövezet karbantartásáról, többen más szolgáltatóval szerződtek, vagy maguk végzi a munkálatokat. Az illeték előnye lett volna, hogy az egész város területén megoldotta volna a zöldövezetek rendezését, a járdák hótalanítását, ám hátrányosan érintette volna azokat, akik olyan utcában élnek például, ahol sem járda, sem zöldövezet nincs – hangzott el. Marad tehát a régi rendszer, változatlan tarifákkal – ismertette Tóth-Birtan –: a zöldövezet-karbantartásra a Tegával, esetleg más szolgáltatóval köthetnek szerződést a társulások, de megállapodhatnak a polgármesteri hivatallal arról is, hogy maguk végzik ezt a munkát. Ez utóbbiak esetében a cég rendészei ellenőriznek, eddig, ha elégedetlenek voltak, előbb jegyzőkönyveztek, majd felszólították az érintetteket, hogy tegyenek eleget kötelezettségeiknek, s amennyiben ez nem történt meg, a Tega végezte el a munkát, értékét pedig utó­lag kiszámlázta. A módszer azonban nem bizonyult elég hatékonynak, így született a szigorúbb fellépésre, komoly pénzbírság beveze­tésére vonatkozó elképze­lés. Körvonalazódni látszik ugyanakkor, hogy a köztisztasági társaság nem tulajdonosi társulásokra, hanem a családokra bontva szabná ki a bírságot, melynek értékéről a következőkben születik döntés.