Az első két középiskolás lány már nyitás – reggeli kilenc óra – előtt ott volt a Park vendéglőben, és – az uzoni szakácsnő irányítása alatt – pár perc múlva gyúrták is a faragott fatekenőbe szórt lisztet, főtt krumplit, amiből ebédidőre nagyanyáink receptje szerinti, felséges házikenyér lett a kinti kemencében.
Az előkészítő munkálatokat a havas eső miatt nem lehetett a szabad ég alatt elvégezni, a konyha pedig nem az a hely, ahol egyszerre nagyszámú szájtátit lehet kerülgetni, ezért a bejelentkezett kisiskolások elmaradtak, a nagyobbak közül azonban be-bekukkantott néhány a dagadó tésztára, és később kedvére fogyaszthatott bárki arra járó a ropogós héjúra sült mindennapiból. (demeter)
