Târgovişte: Matic 4, Robbinc 15/6, Stoenescu 7/3, Ajavon 17, Mărginean 13–Filip, Huţanu, Tikhonenko 2, Miljkovic, Davis 2, Pop 4. Edző: Florin Nini. Mezőnybeli dobószázalék: 33/64, 52 százalék – 24/64, 38 százalék. Büntetők dobószázaléka: 6/9, 67 százalék – 13/20, 65 százalék. Lepattanók: 36–30. Legtöbb lepattanó: Wamlper 13, illetve Robbins 10. Legtöbb gólpassz: Bailey 5, illetve Tikhonenko, Robbins, Mărginean 2–2.
Bajnokveréssel zárult az alapszakasz utolsó előtti fordulójának legérdekesebb mérkőzése, ugyanis szombat este fergeteges hangulatú mérkőzésen a házigazda Sepsi-SIC fantasztikus játékkal óriási meglepetésre padlóra küldte a címvédő Târgoviştét. A Dávid Góliát párharc „parittyázója” Ivanovic volt, aki 22 pontjával nagyban hozzájárult a zöld-fehérek sikeréhez. A nem mindennapi diadalhoz kellett csapatunk többi tagjának kiemelkedő teljesítménye és a szentgyörgyi szurkolók támogatása, akik a mérkőzés teljes ideje alatt rezesbanda kíséretével énekelve, tapsolva és kitartóan buzdították a lányokat. Ez a győzelem az ő győzelmük is. Szép volt!
Tomboló lelátók mellett rajtolt a találkozó, amelynek első percei a kihagyott ziccerekről szólt (talán mindkét csapatot meglepte a hihetetlen hangulat és a frenetikus szurkolóközönség). A mérkőzés első pontjait Ajavon szerezte büntetőből, majd három újabb ponttal 5–0-ra vezetett Târgovişte. Percről percre egyre jobban forrt a zöld-fehér katlan, ez pedig szárnyat adott kosarasainknak, akik előbb egyenlítettek, és felvették a kesztyűt a bajnoki címvédővel szemben. A folytatásban fej-fej mellett haladt a két csapat, a negyedet pedig hárompontos különbséggel a vendégek nyerték meg (17–20). A második játékrész gyors kosárváltással kezdődött, s Dincă triplájának köszönhetően a 15. percben először vezetett a Sepsi-SIC (25–24). A válasz Mărgineantól érkezett, aki újra előnyhöz juttatta csapatát (29–30). A mérkőzés fordulópontját Kajdacsi hárompontosa jelentette, amivel Déri Csaba tanítványai ismét átvették a vezetést, s ezt ki sem engedték a kezükből a meccs végéig (36–32). A harmadik negyedben parádéztak Rhoadsék, akik minden egyes kosárral növelték a két csapat közötti különbséget. Ez idő alatt Florin Nini lányai tehetetlenül szemlélték a házigazdák pazar játékát, és szerencsénkre nem találták a remek szentgyörgyi védekezés ellenszerét (61–45). A rangadó utolsó játékrészében tovább folytatódott a házigazdák fölényes játéka, s a 34. percben huszoneggyel vezetett a Sepsi-SIC (68–47). Ekkor sem lazítottak lányaink, egymás után szórták a kosarakat, amivel tisztes távolságban tartották a bajnokokat. Az utolsó másfél percben, a biztos győzelemmel a kezükben már nem hajtották magukat Wamplerék, ezzel teret adva a târgoviştéi csapatnak, amely valamicskét lefaraghatott a hátrányból (79–64).
A Gyulafehérvár elleni bámulatos győzelem után a zöld-fehér mezes lányok szombaton újabb csodálatos sikerrel ajándékozták meg szurkolóikat, amivel megerősítették a rangsorbeli negyedik helyezésüket. Szép volt, lányok!
A 29. játékhétvége további eredményei: Alexandria–Sportul Studenţesc 88–46, Marosvásárhely–Craiova 52–63, Temesvár–Brassói Olimpia 94–85, Kolozsvári U–Gyulafehérvár 47–79, Rapid–Szatmárnémeti VSK 70–87, Nagyvárad és az Aradi ICIM állt. És egy elmaradt meccs a 27. fordulóból: Kolozsvári U–Craiova 52–64.
A rangsor:
1. Aradi ICIM    26    24      2    2149–1359    50
2. Târgovişte    25    23      2    2065–1338    48
3. Szatmár    25    20      5    2026–1546    45
4. Sepsi-SIC    25    19      6    2034–1540    44
5. Gyulafehérvár    25    17      8    1826–1486    42
6. Alexandria    25    16      9    1758–1487    41
7. Temesvár    25    12    13    1681–1786    37
8. Brassói Olimpia    26    10    16    1672–1796    36
9. Craiova    26    10    16    1616–1745    36
10. Sportul    25    11    14    1654–1873    36
11. Marosvásárhely    25      7    18    1502–1833    32
12. Rapid    26      5    21    1630–2151    31
13. Kolozsvári U    25      3    22    1314–1903    28
14. Nagyvárad    25      0    25    1071–2178    25
Az alapszakasz utolsó (30.) fordulójának mérkőzései: kedden Târgovişte–Alexandria; szerdán Szatmárnémeti VSK–Sepsi-SIC, Gyulafehérvár–Marosvásárhely, Sportul Stu­denţesc–Kolozsvári U, Nagyvárad–Temesvár, az Aradi ICIM és a Brassói Olimpia áll.

Le a kalappal a lányok előtt
A szombati rangadó előtt a Sepsi-SIC bajnoki teljesítményéről és további esélyeiről beszéltünk Déri Csabával, a csapat edzőjével, aki úgy véli, hogy a lányok elérték azt, amit a szezon elején elvártak tőlük, és ami ezután következik, már csak hab a tortán. Az őszi és a téli felkészülés hiányában a zöld-fehérek több edzőmérkőzést (mintegy harmincat) játszottak a Váncsa Al­bert által irányított I. ligás férfi csapatukkal, a Va­bovával, amiért az edző mellett a lányok is hálásak, és sok sikert kívánnak a fiúknak a nemzeti ligába való feljutásért folytatott harcban.
– Egy mérkőzésre vagyunk az alapszakasz végétől, és úgy tűnik, az első négyben zárjuk a bajnokság első felét. Mennyire elégedett az edző? – kérdeztük Déri Csabát.
– A rájátszást mindig rövid távú eseménynek tartottam, ahol a pillanatnyi forma dönt. Én az alapszakasz győztesét, az alapszakaszbéli helyezést sokkal nagyobb értéknek tartom, hiszen ez az oda-vissza vágós kört mutatja be 26 mérkőzés alapján. Jelen pillanatban mi a negyedik helyen vagyunk, a kupában pedig bejutottunk a legjobb négy közé. Ezzel egyértelműen megvalósítottuk szezon előtti céljainkat: csatlakoztunk az élmezőnyhöz, s mindkét fronton a legjobbak között vagyunk. Én óriásinak tartom ezt az eredményt, amit rájátszás után is meg akarunk tartani. Ez nem lesz könnyű, de ki kell használnunk a hazai pálya előnyét és közönségünk támogatását.
– A mindenkori szentgyörgyi csapat rákfenéje a rövid kispad volt, s ez idén sem változott. Az alapszakasz mérkőzéseinek nagy részét hét-nyolc kosarassal játszotta végig a csapat. Mindenki emberfeletti teljesítményt nyújtott mind az edzésen, mind a meccseken...
– Ez így igaz! Ezek mellett mindig voltak kisebb problémáink, és előfordult olyan időszak is, amikor csak hat bevethető játékosunk volt. Szerencsénkre fiatal csapatunk van, a lányok nagy kihívásnak tartották a dolgot, és fölvették a kesztyűt az ország legjobbjaival szemben. Az eredményességet tulajdonképpen nem befolyásolta a rövid kispad, valamint a rengeteg apró sérülés, betegség. Le a kalappal a lányok előtt! Nagyon sokszor el kellett találni az edzésmunkát, többször kénytelen voltam engedni az elveimből, muszáj volt visszavenni a tréningből, hogy frissek maradjunk egy-egy mérkőzésre. Ez idáig megoldottuk, de az igazán neheze csak most jön! Itt már nincs gyenge ellenfél, így hát újra fel kell tűrnünk az ingünk ujját, és meg kell oldanunk az előttünk álló feladatot.
– Az ősszel vagy most tavasszal játszott jobban a csapat?
– Egyértelműen tavasszal. Az ősz folyamán végig látszott, hogy nem volt felkészülés, és csak barátságos mérkőzések után álltunk neki a szezonnak. A felkészüléshiány meghatározta a teljes évünket. Mi nagyon nagy szívvel játszottunk végig minden meccset, és roppant kíváncsi vagyok arra, hogy meddig tart az erőnk. Számunkra a közönség hihetetlen erőt és támogatást ad, mindig hatodik játékosként voltak ott a pályán. A továbbiakban is óriási szükségünk lesz a szurkolóinkra, és a folytatásban megpróbálunk minden mérkőzéshez úgy hozzáállni, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból.
– A szatmári mérkőzés után van egypár nap pihenő, és április elsején máris Román Kupa elődöntőt játszunk Gyulafehérváron a házigazdák ellen. Milyen esélyekkel vágunk bele a négyes döntőbe (Final Four)?
– Târgovişte után a Szatmárnémeti VSK ellen lépünk pályára, majd jön Gyulafehérvár. Kilenc nap alatt három nagyon erős ellenféllel kellett, kell megküzdenünk. A kupában két egymás utáni nap fogunk kosarazni, így ez kemény lesz. Egyértelmű, hogy a hazai környezetben szereplő gyulafehérvári csapat van előnyben, de nekünk megvannak azok a technikák, amivel meg tudjuk verni őket. Hogy ez mire lesz elég, az majd kiderül. Mindent megteszünk a fináléba jutásért és azért, hogy érmet nyerjünk. Az utolsó bajnoki végeredményétől függ, hogy harmadik vagy negyedik helyen zárjuk az alapszakaszt. Ha harmadikok vagyunk, akkor Alexandria, ha negyedikek leszünk, akkor Gyulafehérvár ellen kezdjük a rájátszást. Tíz napon belül játszanánk le a negyeddöntőt, s ha továbbjutunk, óriási siker lenne mindannyiunk számára.
– Ha a legjobb négy között zárjuk a bajnokságot, elértük a maximumot, amit ebből az idényből kihozhattunk?
– A csapat már most elérte a maximumot, ami ezután jön, az már hab a tortán! Én tartom annyira jónak a csapatot, hogy még rá tudunk tenni egy lapáttal, és megpróbáljuk a legtöbbet kihozni a rájátszásból. Amíg bírjuk, addig megyünk. Minden energiánkat maximálisan fel akarjuk használni, de ez mire lesz elég, még én sem tudom!
– A sorsdöntő mérkőzések előtt állunk, milyen a csapat egészségi állapota?
– Érzek az egész csapaton fáradtságot, ami a felkészülés hiányának és a rövid kispad számlájára írható. Kajdacsi másfél hónapos kihagyá­son van túl, a múlt hét elejétől újra edz, s játéklehetőséget is kapott a Târgovişte ellen, de hogy visszaszerezze a sérülése előtti remek formáját, még el kell telnie kis időnek. Valentine már a Sportul ellen betegen játszott, a szombati mérkőzés előtt még kétséges volt a szereplése, de bízom abban, hogy hamarosan ő is százszázalékos lesz. Nincsenek biztonsági tartalékaink, hiszen a klub lehetőségeihez mérten építettük fel a csapatot, és nem volt arra sem keret, sem szándék, hogy bővítsük a játékoskeretet.
– Végszóként: hol látja az edző a csapatát a négyes döntő és rájátszás végén?
– Én azt szeretném, ha a Román Kupában bejutnánk a döntőbe. Ha ez nem jön össze, mindenképp érmet akarunk szerezni. Továbbá azt kedvelném, ha minél több játékosunk kerülne be az All Star Game-be, amit április 3-án rendeznek meg. Ami a legfőbb vágyam, hogy kihasználjuk a hazai pálya előnyét, és a bajnokságban bejussunk a legjobb négy közé, ahol minden jó passz­nak, meccsnek örülni kell, és minden siker plusz! Szinte lehetetlennek tűnik, de meg kell próbálnunk érmet szerezni.