Mi, magyarok együtt jöttünk a Kárpát-medencébe,
s bár szétszéledve élünk a nagyvilágban,
mégis együvé tartozunk.
1926. március 25-én született Budapesten Papp László, a mindenki Papp Lacija (becenevén Görbe). Gyökerei Erdélybe nyúlnak vissza. Édesanyja mondta: „Én Udvarhely megyében születtem 1898-ban Rugonfalván. Tizennégy éves koromig éltem ott, aztán menekülni kellett Erdélyből az egész családnak. A szülők 1925-ben mentek vissza...” Laci bácsi a Budapesti BVSC színeiben kezdte el az ökölvívást, majd a Lokomotív, a Bástya és a Vasas színeiben folytatta pályafutását. Sikeresen, hiszen három olimpiai bajnokságot nyert – 1948, 1952, 1956 –, ő volt a világ első ökölvívója, aki olimpiai mesterhármast ért el (később jött aztán két kubai – Teofilo Stevenson és Félix Savon –, aki felzárkózott melléje). Az amatőr Európa-bajnokságon kétszer állhatott a dobogó tetejére (1949 és 1951), profivá válása után Európa-bajnokságot nyert 1962-ben, rá egy évre megvédte címét Madridban, ahol a Puskás Ferenc és Kubala László szervezte szurkolótábor segítette a címvédésben. Hogy nem lett profivilágbajnok, az igazán nem rajta múlott. A hirhedt Biszku Béla kommunista vezető közölte vele, hogy fel kell hagynia a profizmussal... Huszonkilenc profimeccset vívott, huszonhét győzelmet aratott, és két találkozója döntetlennel zárult... A hétszeres magyar bajnok (azaz kilencszeres, mert nyert csapatban is két bajnoki címet) visszavonulása után edzőként dolgozott. Tanítványai közül kiemelkedett Gedó György, Kovács István. A boszorkányos négyszög – hadd nevezzem így is a szorítót – csodálatos bajnoka 2003. október 16-án hunyt el. * Ma ünnepelné hetvenötödik születésnapját a Budapesten született Pesthy Pál vívó és öttusázó, aki az Egyesült Államok színeiben mint öttusázó 1964-ben olimpiai ezüstérmet szerzett csapatversenyen, egyéniben a 16. helyen végzett. Mint párbajtőrvívó, sem Tokióban, sem Mexikóvárosban, sem Montrealban nem tudott dobogóközelbe kerülni. * 1961. március 25-én született a kárpátaljai Nagyszőlősön Rácz László labdarúgó, 48-szoros szovjet válogatott, s ebbe belefér két világbajnoksági részvétel, egy Európa-bajnoki ezüstérem (1988). Magyarországon a Ferencváros játékosa volt. 1992-ben akasztotta szegre focicsukáit.
1980. március 26., Budapest, Népstadion, 15 000 néző. Magyarország–Lengyelország 2–1 (2–1). Barátságos labdarúgó-mérkőzés. Vezette: Kolossy (romániai). Magyarország: Mészáros–Török P., Bálint, Kereki, Tóth J.–Pál J., Müller (Borsó, 66. p), Zombori–Fazekas, Töröcsik (Kuti, 80. p), Várady. Lengyelország: Mlynarczyk–Dziuba, Zmuda, Janas, Matyka–Lipka, Wojcicki, Miloszewicz (Sybis, 70. p)–Lato, Iwan (Ogaza, 76. p), Palasz. Gólszerzők: Fazekas (3. p), Töröcsik (22. p), illetve Lato (23. p). * Százhuszonnégy évvel ezelőtt született Budapesten Erdődy Imre tornász, a stockholmi olimpiai játékok férfi összetett csapatversenyén ezüstérmet szerzett magyar válogatott tagja. Csapattársai: Aradi Lajos, Berkes József, Fóti Samu, Gellért Imre, Halmos Győző, Hellmich Ottó, Herczeg István, Keresztessy József, Korponai János, Pászthy Elemér, Pédery Árpád, Réti Jenő, Szüts Ferenc, Téry Ödön, Tuli Géza. * Negyvenötödik születésnapját ünnepli ma Kántor Anikó kézilabdázó, az Atlantában (1996) bronz-, Sydneyben (2000) ezüstérmet nyert magyar válogatott tagja.
1976. március 27., Budapest, Népstadion, 25 000 néző: Magyarország–Argentína 2–0 (2–0). Barátságos labdarúgó-mérkőzés. Vezette: Mengali (olasz). Magyarország: Gujdár–Paróczai, Bálint, Rab, Kántor–Nyilasi, Ebedli, Pintár (Csongrádi, 78. p)–Fazekas, Weimper, Magyar. Szövetségi kapitány a baróti születésű Baróti Lajos. Argentína: Gatti–D. Killer, Olguin, Carrascosa, Tarantini–Ardiles, Gallego, Bochini, Kempes–Scotta (Houseman, 58. p), Luque (Trabbiani, 55. p). Góllövők: Nyilasi (4. p), Fazekas (34. p). * 1942-ben ezen a napon született Farkas János válogatott labdarúgó. A László Kórház focicsapatában tűnt fel, onnan került az ifjúsági válogatottba, majd a Budapesti Vasasba, ahol pályafutása végéig (1972) játszott, méghozzá mesterien. A Vasassal négyszer nyert bajnoki címet, egyszer (1966) gólkirály lett, háromszor pedig Közép-Európa Kupa-nyertes. 290 NB I-es mérkőzést játszott, és 169 gólt szerzett. 1964-ben tagja volt az olimpiai bajnokságot nyert válogatottnak, 1966-ban pedig az angliai világbajnokságon Brazíliát verő csapatnak. Harmincéves korában vonult vissza, negyvenhét évesen pedig örökre távozott az élők sorából.* Ma hatvanéves Joós István győri kajakos, aki Szabó Istvánnal egy hajóban a moszkvai olimpián a kajak II-esek 1000 méteres versenyén ezüstérmet szerzett.
Március 28. Hetvenhat évvel ezelőtt született Aradon Jenei Imre, az ITA (később UTA), a Hadsereg Központi Háza (azaz CCA), a török Kayseri volt labdarúgója, a tokiói olimpián helyezetlenül zárt román olimpiai válogatott tagja. Mint edző ő vezette az 1986-ban a Bajnokok Európa Kupáját nyert Steaua csapatát. 1986–1990 között a román válogatott edzője (a világbajnokság döntőtornájáig vezette a válogatottat), 1991-ben aztán ezredesi ranggal nyugdíjba vonult. A labdarúgástól viszont nem vált meg, 1992-ben elvállalta a magyar válogatott felkészítését. Ma Nagyváradon él feleségével, az egykori vívónővel, Gyulai Ilonával. * Ma száznyolcadik születésnapját ünnepelné a szlovákiai Nemesocsán született Csinger Gyula súlyemelő, a berlini olimpia (1936) középsúlyú versenyének tizenhatodik helyezettje. * Nyolcvannégy évvel ezelőtt született Pécsen Tass Olga tornász, három olimpia résztvevője. 1948-ban ezüstérmes az összetett csapatversenyen, 1952-ben újabb ezüstérmet nyert az összetett csapatversenyen, a kéziszercsapattal pedig bronzérmet, gerendán és talajon egyaránt a hetedik helyen végzett, 1956-ban pedig a kéziszercsapattal aranyérmes, az összetett csapatviadalon ezüstérmes, ugrásban pedig bronzérmes lett, az egyéni összetettben éppen csak leszorult a dobogóról, a negyedik helyen zárt, felemás korláton a hatodik helyet szerezte meg.
Március 29. Ma hatvannyolc éve hunyt el Sopronban Csík Ferenc úszó – civilben orvos –, az 1936-os berlini olimpia 100 méteres gyorsúszásának arany- és a 4x200 méteres gyorsváltó bronzérmese. Túl az olimpiai sikerein 1934-ben a magdeburgi Európa-bajnokságon két aranyérmet szerzett a 100 m gyorson és a 4x200 méteres gyorsváltóban, a főiskolai világbajnokságokon hét aranyérmet és egy-egy ezüst-, illetve bronzérmet nyert, az országos bajnokságon 18-szoros magyar bajnok. * 1987-ben ezen a napon hunyt el Kovács József, a melbourne-i olimpia 10 000 méteres síkfutásának ezüstérmese.
Március 30. E napon született 1929-ben Rózsavölgyi István, a római olimpia bronzérmes atlétája az 1500 méteres síkfutásban. A csodálatos edző, Iglói Mihály tanítványa volt. Pályafutása csúcsán járt, amikor kitört az 1956-os forradalom, mely derékba törte útját, s a melbourne-i játékokon nem tudott érmet szerezni. Négy évvel később kárpótolta önmagát egy bronzéremmel. Pályafutása során hét világcsúcsot, nyolc Európa-rekordot írt át. Nem mindennapi teljesítmény. 2012. január 27-én hunyt el Budapesten. * Ma hatvannégy éve született Miskolcon Molnár Imre tornász. Két olimpián vett részt: 1972-ben Münchenben az összetett csapatversenyben a 8. helyen végzett a magyar gárda, Imre pedig egyéni összetettben a 19. helyen zárt, négy évvel később Montrealban a csapatversenyen 4., ugrásban 5., egyéni összetettben pedig a 8. helyen végzett. Az 1973-as grenoble-i Európa-bajnokságon lóugrásban bronzérmet szerzett, egy évvel később a várnai világbajnokságon csapatban 4., lólengésben 5., ugrásban 6., egyéni összetettben pedig a 11. helyen fejezte be a küzdelmet. 1970 és 1980 között állandó tagja volt a magyar válogatottnak.
Március 31. Ma harmincöt éve hunyt el Rajczy Imre kardvívó, Szombathely szülötte, az 1936-os berlini olimpián aranyérmet nyert magyar kardcsapat tagja. Az olimpiai érme mellé szerzett 1937-ben egy világbajnoki aranyat is, az Európa-bajnokságon nyert két csapatbajnokságot, egyéniben egy ezüstérmet. 1937-ben Rajczy Imre szerezte meg a kardvívás egyéni bajnokságának aranyérmét. * 1940. március 31. Magyarország–Svájc 3–0 (2–0). Barátságos labdarúgó-mérkőzés, Budapest, Üllői út, 32 000 néző. Játékvezető: Podunszki (jugoszláv). Magyarország: Csikós–Pákozdi, Sárosi III., Biró–Király, Balogh I.–Kincses, Sütő, Sárosi, Dudás, Kalocsay. Szövetségi kapitány: Ginzery Dénes. Svájc: Ballabio–Minelli, Lehmann–Springer, Andreoli, Bichsel–Bickel, Abegglen III., Monnard, Amado, G. Aeby. Góllövők: Sárosi (25. p), Sütő (32. p), Sárosi (63. p). * Ma ünnepli negyvenkilencedik születésnapját Fodor Ágnes úszó, aki a világ- és Európa-bajnoki szereplés után a moszkvai olimpián (1980) is képviselte Magyarország színeit. Fodor 100 és 200 méteres hátúszásban rajtolt, érmet sajnos nem szerezett. Sokszoros magyar bajnokként és bajnoki érmesként vonult vissza, de mint edző továbbra is az úszás szolgálatában áll. * Ötvennyolc évvel ezelőtt született Bodnár Tibor sportlövő, a moszkvai olimpia ötödik helyezettje, 1979 világbajnoka (futóvadlövés, 30+30 lövés), majd kilencszeres világbajnoki ezüstérmes (1974, 1975, 1979 kétszeres, 1981 kétszeres, 1983 kétszeres, 1986), háromszoros bronzérmes (1981 kétszeres, 1986), négyszeres Európa-bajnok (1979, 1982 és 1985 kétszeres), ötszörös Európa-bajnoki ezüst- (1978 kétszeres, 1983, 1985 kétszeres) és kétszeres bronzérmes (1981 és 1986), a sportlövészet nagyszerű futóvad- és futócéllövője.
