Az utolsó pillanatig húzzák az időt a ciprusiak: vasárnap lapzártakor még nem lehetett tudni, hogy az egyszeri betétadó kulcsaira vonatkozó javaslatok közül melyik áll nyerésre, és elkerülhető lesz-e a teljes összeomlás.
Cipruson senki sem tudja, mit hoz a holnap. Nikosz Anasztasziadesz elnök és Michael Szarrisz pénzügyminiszter Brüsszelben tárgyal az országának kínált mentőcsomag feltételeinek remélt felpuhításáról, de sok jóra e téren nem számíthatnak, mivel az alapfeltételekből az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkotta, úgynevezett trojka nem tud és nem is akar engedni.
A tízmilliárd eurós hitelcsomag ára továbbra is az 5,8 milliárd eurós ciprusi önrész előteremtése. A helyzetet bonyolítja, hogy vasárnap estére hívták össze az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsát (Eurogroup), amelynek ülésén Christine Lagarde IMF-vezérigazgató is részt vesz. Azaz összesen hat óra állt a politikusok rendelkezésére éjfélig, hogy ráüssék pecsétjüket a még körvonalaiban sem ismert új megállapodásra, ellenkező esetben az EKB mától leállítja a ciprusi bankrendszer vészfinanszírozását.
Persze a határidőt ki lehet tolni, mint az a görög mentőakciók során többször is előfordult. A szigetország bankjai ünnepnap lévén, hétfőn is zárva tartanak. Megegyezési kényszerben Ciprus van, az általa eddig a betétadó alternatívájaként előadott intézkedések – amellett, hogy bizonytalan hatásúak – nem fedezik az 5,8 milliárdos önrészt.
A betétadóról folyó egyezkedések szombat este is folytak, és a kormány közleménye szerint érzékeny stádiumukba értek. Hogy ez milyen kulcsokat és terheket jelent a ciprusi betétesek számára, azt érthetően nem részletezték. Olli Rehn uniós pénzügyi biztos is kiadott egy közleményt, amelyben előrevetítette, hogy a határidő közeledtével a kemény vagy még keményebb következményekkel járó válaszút előtt áll a kormány, ha el akarja kerülni a fenyegető államcsődöt. – Vasárnap meg kell egyezniük a feleknek, ez kötelező feladat – jelezte a biztos. – Csődben lévő bankrendszert nem finanszírozunk – ezt pedig az EKB finn kormányzótanácsi tagja, Erkki Liikanen egyértelműsítette egy tévéinterjújában.
A ciprusi parlament múlt kedden utasította el a bankbetétek megadóztatását. A trojka által eredetileg javasolt egyszeri mérték százezer euró alatt 6,75, afelett 9,9 százalékos lett volna. Utóbb a feltételrendszer legtöbb vitát kavart pontjai közül kivették a kisbetétesek megadóztatását, így a 68,4 milliárd eurós teljes betétállományból 30 milliárd eleve mentesülne az adó alól.
A ciprusi államcsőd közeli helyzethez az vezetett, hogy a szigetország tavaly kilencmilliárd eurós veszteséget szenvedett a birtokában lévő elértéktelenedett görög állampapírokon, miközben gazdasága súlyos recesszióba süllyedt. Eközben a külföldieknek offshore körülményeket teremtő szigetország bankrendszere egészségtelen méretűre hízott, összesített eszközállománya meghaladta januárban a 128 milliárd eurót, míg 2007-ben – a válság előtt – csak 78 milliárd volt.
