Lezajlott a hét végén – óriási médiaérdeklődéssel – a román „jobboldal” reprezentatív alakulata, a Demokrata-Liberális Párt kongresszusa.
Az ülésen a több mint négyezer küldött előtt – olyan megrendezett bejövetellel, ami a Nibelungok wagneri nagyjeleneteire hasonlított, hogy mégsem volt teljesen olyan, a szervezők tehetetlensége és dilettantizmusa az oka, utánozni is tudni kell – megjelent a párt Cotroceni-palotába átirányított fővezére, Traian Băsescu is. A jelenlegi államfő olyan kortesbeszédben kötelezte el magát legszebb és legjobb „tanítványa”, Elena Udrea mellett, ami alkotmányjogi szakértők szerint már kiverte a biztosítékot, cáfolva, hogy az elnök, eleget téve az alkotmány előírásainak, a pártok fölött áll, és nem elkötelezett semmilyen irányban sem, hiszen csak így testesítheti meg az annyira óhajtott, de az utóbbi időben reménytelenül ködbe vesző nemzeti egységet.
A mostanság azért eléggé ingatag lelkiállapotban leledző Traian Băsescu államfő már itt, a kongresszusi teremben túllépve hatáskörét – az alkotmány olyan, amilyen, mindenesetre előírja, hogy az államfő nem kötelezheti el magát –, amikor kifejtette, hogy Elena Udreára és az általa meghirdetett változásokra voksol. De nem így történt, pártja nem fogadta meg értékes utasításait, és fő ellenfelét, Vasile Blagát választották elnökké. Băsescu videoüzenetében a Facebookon fejtette ki: ez egyértelműen azt jelenti, hogy ő végleg, megmásíthatatlanul szakít pártjával, és az elkövetkezőkben új, becsületes emberekből álló jobboldali párt megszervezésére összpontosít. Hogy összegyűl-e majd egy kis pártra való becsületes ember éppen körülötte, nem tudni. De pillanatnyilag nem is ez az érdekes! A hihetetlenül zagyva és összefüggéstelen Băsescu rossz idegállapotáról tanúskodó üzenet (mostanában nemcsak eszméletlenül hahotázik, hanem könnyekkel sír is) kimerítette az alkotmánysértés fogalmát. A beszéd, nyilván nagyot szólt, sokan máris Băsescu újabb felfüggesztéséről beszélnek, de ez most szerintünk egyfelől nem aktuális, másfelől meg lehet, pontosan ez volt az elnök célja, amikor kiborította a szennyes vedret. Ha harmadszor is felfüggesztenék, legalább emelt fővel távozhatna a politika színteréről. Hogy hova, meg se próbáljuk jósolni. Ameddig viszont ilyen lelkiállapotban marad államfőnek, hihetetlen veszélyeket jelent a normális közállapotokra.
Az alkotmánymódosítás küszöbén politikusok és tisztségviselők pszichológiai vizsgálatáról is kellene már hozni egy régóta esedékes törvényt, és be is kellene tartani azt. Másképp hamarosan Übü király országába kerülhetünk.
