Az erdélyi magyarok több autonómiát kérnek, de nem Erdély függetlenségét akarják, még akkor sem, ha Koszovó precedenst jelentene e kérdésben — hangsúlyozza Tőkés László európai parlementi képviselő, az olasz La Voce napilap on-line kiadása szerint.
Az EP-képviselő Francesco Cossiga olasz szenátor, volt olasz elnök kijelentéseire válaszolt. Tőkés László elmondta: annak ellenére, hogy a decemberi események után javult a helyzet, Bukarest elfeledkezik Erdélyről. Mindezek ellenére az erdélyi magyarság nem akar függetlenséget — mondta Tőkés László —, csak azt szeretné, ha Bukarest elismerné, hogy innen származik a nemzeti össztermék negyven százaléka, és hogy a régió jóléti színvonala tíz százalékkal meghaladja az ország többi részében tapasztaltat. ,,Autópályákra, gyorsvasutakra van szükségünk, amelyek kapcsolatot létesítenek Budapesttel és Béccsel, ellenkező esetben ismét elkezdődik az erdélyi magyarok kivándorlása az anyaország felé, ahogyan az már megtörtént. Hargita és Kovászna megye lakossága kilencven százalékban magyar, ezért az erdélyi magyarság több autonómiát kér, tökéletes kétnyelvűséget, mivel a magyar féllel együtt eurorégiót szeretne létrehozni a Balatontól Brassóig, amely gazdasági-intézményi modell lehetne az Európai Unió számára" — hangsúlyozta a püspök.
Ítéletidő
Az erős szél miatt tegnap öt kikötőt zártak le a Fekete-tenger partján, ahol az ítéletidő már két halálos áldozatot is követelt. A midiai, mangaliai, illetve a konstancai két kikötőn kívül a hatóságok lezárták a Duna—Fekete-tenger csatorna kikötőjét is a hatalmas hullámok miatt. Mehedinţi megyében két ember meghalt, mert a mentősök az erős havazás miatt nem tudták időben megközelíteni a falvakat, ahova riasztották őket. Az ország déli részében több utat járhatatlanná tett a hó, mely helyenként a 70 centimétert is elérte. A meteorológusok azt tanácsolják az új évet a hegyekben ünneplőknek, hogy mielőbb induljanak haza, mert további kiadós havazás várható.
Drágulás
A két legfontosabb forgalmazó már december utolsó napjaiban közel három eurócenttel drágította a benzint és a gázolajat. Januárban emelik az alapvető élelmiszerek árát is, így a tej és a tejtermék 10—15 százalékkal kerül majd többe. Az importból származó hús 15, a hazai termelésű 25 százalékkal lesz drágább, és öt-hat százalékkal többet kell majd fizetni a kenyérért is, melynek árát csak nemrégiben emelték. Drágulnak a bútorok is, miután húsz százalékkal növelik a faanyag árát. A tűzifáé viszont változatlan marad. 25 százalékkal kerül többe a kötelező gépjármű-biztosítás, nő az autópályás matricák ára, Bukarestben pedig drágul a közszállítás is. Az Energiaár-szabályozási Főhatóság közlése szerint még nem tudni, mennyivel, de mindenképpen emelik a villamos energia és a földgáz árát is, a drágulást három-négy, illetve tizenhat százalékosra tervezik, erről jelenleg még folynak a tárgyalások a kitermelőkkel és a szállítókkal.
Új adók
Az új év újabb és megemelt adókat hoz. Januártól a kisvállalkozások az eddiginél fél százalékkal fizetnek többet üzleti forgalmuk után. Adóköteles a havi ezer lej feletti nyugdíj, a munkaadóknak a 9,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot a bruttó fizetések mellett a pénzjutalmak, a túlórák és egyéb juttatások után is kell fizetniük. Az uniós felzárkóztatást célzó adómódosításokról október végén sürgősségi eljárással rendelkezett a kormány, de a képviselőház a törvényt még nem fogadta el, tehát megtörténhet, hogy módosítják a sürgősségi kormányrendeletet. A képviselőház február elején sürgősségi eljárással tárgyalja az adótörvényt. Ha nem módosítanak rajta, 19 százalékos általános forgalmi adót kell fizetni a vállalatok közötti ingatlanüzletekre. Adókötelesek az értékpapírok után szerzett jövedelmek is. A külföldön dolgozóknak az adott államban fizetett járulék és a Romániában érvényes 16 százalékos adókulcs közötti különbséget Romániában kell befizetniük. A szakszervezeti tömörülések szerint az adómódosítás antiszociális, bevezetése esetén pedig a politikai pártok elleni lejárató kampányt ígérnek.