Egy új, röpképtelen szárnyas dinoszaurusz fosszíliáinak felfedezése megkérdőjelezi a madarak evolúciójának elméletét. Az Eosinopteryxről szóló tanulmányt a Nature Communications folyóiratban hozták nyilvánosságra brit és kínai paleontológusok.
A mindössze harminc centiméteres, madárszerű szárnyas dinoszaurusz egyetlen példánya Kína észak-nyugati részén, Liaoning tartományban került elő. A paleontológusok besorolása szerint a két lábon járó tollas őshüllő a Theropoda („szörnylábú”) dinoszauruszok alrendjébe, a Troodontidae-családba tartozik.
Az általánosan elfogadott nézetek szerint a madarak a theropoda dinoszauruszokból fejlődtek ki a kora krétakorban, 120–130 millió évvel ezelőtt – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon. „A sokkal régebbi rétegekből előkerülő Eosinopteryx fosszília felfedezése újabb kételyeket ébreszt az iránt, hogy az Archaeopteryx, amelyet gyakran az első madárnak is neveznek, valóban kulcsfontosságú szerepet játszott-e a modern madarak evolúciójában. Leleteink tanúsága szerint a repülés eredete sokkal összetettebb történet, mint eddig hittük” – fejtegette Gareth Dyke, a Southamptoni Egyetem docense, a tanulmány társszerzője.
A fosszília vizsgálata során a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az Eosinopteryx, bár testét tollazat borította, a szárnyak túl kicsi fesztávolsága miatt röpképtelen volt. Csontozatának szerkezete sem kedvezett a repülés szempontjából optimális szárnymozgatásnak, lábujjai a talajon való közlekedéshez alkalmazkodtak, az alsó végtagjainak és farkának gyér tollazata pedig megkönnyítette a futást.
