Az eddig megtalált egyik első, ember alkotta kőkorszaki „kisplasztika” lehet a 14 ezer éves rénszarvasagancsba vésett stilizált ló, amelyre 1830 és 1840 között Franciaországban bukkantak.
Az agancsot (képünk) Nechers-ben találta a falu papja, Jaen-Baptiste Croizet, és a brit Természettudományi Múzeum hatalmas gyűjteményében őrizték. Tudományos jelentőségét azonban csak most tudták megfejteni a múzeum szakemberei.
Ember által ennél korábban készített vésett kisplasztika még nem került elő a világon, ezért feltételezik a kutatók, hogy ez az első vagy az egyik első ilyen megtalált kőkori lelet. A British Museum 1848-ban szerezte meg egy nagyobb gyűjtemény részeként 440, mai értéken 25 500 fontért. Amikor a természettudományi múzeum 1881-ben kivált a British Museumból, az agancsba vésett lovat kiállították, ám később, jelentőségét nem ismerve, a múzeum raktárába került.
Az utolsó jégkorszak vége felé készíthették kőkorszaki emberek. Bár ezek vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, és még azelőtt éltek, hogy elkezdtek volna növényt termeszteni, az állatokat háziasítani, gyakorlott műszaki emberek, művészek voltak – olvasható a Phys.org hírportálon.
Az ábrázoló művészet legősibb emberi műalkotásainak azokat az elefántcsontból készült állat- és emberfigurákat tartják, amelyeket Németországban találtak. Ezek 35–40 ezer évesek lehetnek, és a felső-paleolit korban az aurignaci kultúra emberei készíthették.
