A feltámadás nyújtotta reménység által tudjunk székelyként, magyarként, keresztény emberként élni, lelkünkben legyen a húsvét áldása, és hozza meg mindannyiunk számára a lelki szelídséget – hangsúlyozta tegnap Szabó Lajos plébános, kanonok és Dezső András református lelkész a sepsiszentgyörgyi Tanulók Házában a hagyományos tojásírás megnyitóján.
Három hosszú asztalsornál hatvan-hetven kisiskolás hallgatta végig a húsvét jelentőségéről szóló egyházi magyarázatokat és Kerekes Jenő házigazgató felhívását: a tojásírás- és festés legyen a tanulás ideje is, amikor nagyanyáink ősi mintavilágával ismerkednek meg a gyermekek, de legyen elsősorban a lelki feltöltődés, a húsvétra hangolódás ideje. Ehhez járult hozzá tegnap a Marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképző Főiskola hallgatóinak kórusa is néhány dallal. A leendő kántorok, tanítók székelyföldi körútjának állomása volt Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely, ahol a két Református Kollégiumban ismerkedtek a diákokkal, tanárokkal, és jártak Vargyason, Kisbaconban, a Székely Nemzeti Múzeumban, így vált az iskolalátogatás helyismereti körúttá is. A kisdiákok a főiskolai hallgatókkal együtt énekelték a régi székely himnuszt, miután végre elérkezett a várva várt pillanat: kézbe vették a kesicéket, és az otthonról hozott főtt tojásokra forró viasszal ráírták a hagyományos mintákat, majd a festés következett, s harangszókor már ott piroslottak az írott tojások a gyermekek kezében.
