Karácsony a család, szilveszter a barátok ünnepe. Szilveszterkor kisebb vagy nagyobb társaságok verődnek össze, hogy — képzeletben legalábbis — lezárják az épp lepörgött esztendőt, s nagy reményekkel lépjenek át az újba, mely nyugodalmasabb lesz, sikeresebb, gazdagabb.
Nincs ez másként politikusaink körében sem. Barátaikkal, családtagjaikkal összejönnek, mulatnak, s reménykednek, a jövő csakis jobb, eredményesebb lehet. Pedig tudva tudják, a naptári esztendővég semmit nem zár le, január 3-án, az első munkanapon minden ott folytatódik, ahol decemberben véget ért. 2007-tel nem zárult le a magyar—magyar belharc, nem szűnt meg a szegénység, nem lett olcsóbb a gáz és a villany, de még az élelmiszer sem, nem tűnt el a munkanélküliség, nem szelídült meg a román politikai elit.
Az új év hozhat meglepetéseket, tartogathat örömöket, de egy biztos: megállni, hátradőlni egy pillanatra sem lehet. Politikusra, közemberre idén is küzdelem és munka vár. Mégis jó lenne, ha 2008 több bölcsességet, egymás iránti türelemet és megértést hozna.
Márton Árpád RMDSZ-képviselő, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője:
Az utóbbi esztendők szilvesztereit egy kedves baráti társasággal erdélyi barangolásokkal töltöttük, tavaly például a Varságot jártuk be, akkor gyönyörű, felejthetetlen, mifelénk ritkaságszámba menő tanyavilággal találkoztunk, idén ötnapos túrát szerveztünk az Énlaka―Pálpataka―Fenyőkútja útvonalon. Az év fordulóján, éjfélkor a pálpataki templomban hallgattuk meg a misét, utána, ahogyan az már lenni szokott, a baráti beszélgetések mellett hagyományos étellel, itallal búcsúztunk az évtől. Volt töltött káposzta, kocsonya, sült kolbász, korhelyleves, saláták, pattanós virsli, amit magyarországi fényképész barátunk szállított. Természetesen, italról sem feledkeztünk meg, erős szilvóriummal, unikummal, más gyomorkeserűkkel és jó fajta borokkal koccintottunk, és ahogyan az itt, mifelénk szokás, mindkét éjfélkor kibontottuk és elkoccintottuk a Törley pezsgőt. Az idő múlását mutatja, hogy gyermekeink, fiunk, lányunk már nem velünk múlatják az időt ilyentájt. Felnőttek, társaikkal, barátaikkal ugyancsak itthon, a Székelyföldön, Kelementelkén, illetve a Hargitán ünnepeltek.
Úgy érzem, nem kell elsiratnunk az elmúlt évet, nem volt túl jó. 2008 választási év lesz, s az erre való készülődéssel fog eltelni, tehát sok-sok munkával. Célunk, hogy még ebben a felfokozott politikai helyzetben is támogassuk a szociális természetű törvények elfogadását. Abban reménykedünk, valami különös, de hasznos történelmi helyzet adódik, és át tudjuk verekedni a kisebbségi törvényt is. Nem véletlenül fogalmaztam így, ebben a felfokozott román nacionalista hangulatban szinte csodának kell bekövetkeznie, hogy ez megtörténjék. Célunk és feladatunk a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó cikkelyeinek újrafogalmazása és átverekedése a parlamenten.
Kívánok minden olvasójuknak sikerekben, örömökben gazdag új esztendőt!
Antal Árpád RMDSZ-képviselő:
Ebben az évben Gorzafalván, Csángóföldön szilvesztereztem. Egy barátom ott vásárolt egy kisebb parasztházat, felújította, berendezte. Baráti körben ünnepeltem, teljesen politikamentesen. Különben úgy érzem, leginkább arra volt szükségem, hogy nyugodt környezetben, barátok közt lehessek az év végén. Összesen tizenketten voltunk, átlagéletkorunk harminc alatt, emiatt, azt hiszem, ez a szilveszterünk jobban hasonlított egy középiskolás házibulira, mint egy igazi szilveszterre. Ettünk, ittunk természetesen, beszélgettünk, kártyáztunk, de szánkóztunk is, és éjfélkor pezsgőt bontottunk, de forralt borral melegítettük fel magunkat a hócsaták után.
Politikai elképzeléseimet gyakorlatilag három éve folyamatosan szövögetem, ebben az esztendőben a legnagyobb kihívás számunkra, romániai magyarok számára az, hogy milyen mértékben használjuk ki azt a helyzetet, amit Koszovó függetlensége teremt számunkra. Azt hiszem, az elkövetkező ötven évben nem lesz még egy ilyen lehetőségünk, s mint ennek a témának az ismerője, nekem nagyon nagy a szerepem abban, hogy befolyásoljam a vezető politikusokat, hogy a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben használjuk ki az adott helyzetet. Ez a legnagyobb kihívás számomra, de nyilván az is fontos, hogy a helyhatósági és parlamenti választásokon úgy alakuljanak a dolgok, hogy erős képviselete legyen a magyarságnak. Teljesen új helyzet előtt állunk, nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy két magyar szervezet lesz, és rendkívül okosan kell majd politizálni 2008-ban.
Kívánom a Háromszék olvasóinak, hogy legyenek ugyanolyan okosak, mint 2007-ben, s amikor szükség van rá, leckéztessék meg politikusaikat. Legfontosabb mégis mindenki számára az, hogy családjának, baráti körének egészsége jól szolgáljon, és a 2008-as év legyen mindenki számára boldogabb és eredményesebb esztendő.
Szabó Ilona RMDSZ-szenátor:
Hagyjuk a szilvesztert, azt én a magánéletem részének tekintem, s nem beszélnék róla. De az új évi terveimről mindenképp szólnék, s elmondanám, hogy most, az egy hónapos parlamenti szünet alatt végig akarom járni a községeket, találkozni akarok a polgármesterekkel, közelebbről meg akarok ismerkedni gondjaikkal, leltárba venném elvárásaikat. Január 8-án a Gábor Áron Teremben a megye pedagógusaival találkozom. Mint a szenátus tanügyi bizottságának a tagja ismernem kell a pedagógusok véleményét a közvitára bocsátott tanügyi törvényről, számba kell vennünk tanáraink, tanítóink elvárásait, tudnunk kell, mit kell változtatni ezen a jogszabálytervezeten, hogy a magyar oktatás ne szenvedjen csorbát. Aztán, ha megkezdődik a szesszió, folytatnom kell a munkát, ami számomra a mi ,,férfias" frakciónkban nem is olyan egyszerű. Erőt és egészséget kívánok minden olvasójuknak.
Tamás Sándor RMDSZ-képviselő:
Néhány éve, így idén is, mióta kicsikék a gyermekeink, s hál’ istennek folyamatosan van kicsi, itthon szilveszterezünk. Erősen szűk családi körben. El kell ismernem, ezek az ünnepek menekülést is jelentenek a közélet viharai elől. Most szilveszterkor is megvártuk az éjfélt a gyermekekkel együtt, és utána nyugovóra tértünk. Nem a televízió műsorait szoktuk nézni, inkább játszunk (ilyenkor ,,itthon van apa") ember, ne mérgelődjöt, s megnéztünk egy filmet, idén például a Te rongyos élet című magyar vígjátékot. A lányok rettenetesen élvezték, a pajzánabb jeleneteknél eltakarták a szemüket. Egy gondolattal karácsonyra is kitérnék: különböző házi szabályaink vannak, csak két dolgot lehet kérni az angyaltól, és mindenkinek saját kezű ajándékot kell készítenie a család minden tagjának. Én például portrét készítettem mindenkiről, ami nemcsak meglepetés volt, de legnagyobb örömömre tetszett is nekik. A karácsonyfa körül együtt énekel az egész család, utána jön az ajándékbontás és a vacsora.
Idei karácsonyi üdvözlőlapnak, melyet Antal Árpád barátommal együtt küldtünk, egy 1601-es Erdély-térképet választottunk. Az üdvözlőlap szövege Kós Károly Kiáltó szó című röpiratából való, s így szól: ,,Az lesz a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak. A bátraknak kiáltok hát, a harcolni akaróknak, a kötelességtudóknak; a látni akaróknak, az előre nézőknek. Álljanak elő, ne szégyenkezzenek, ne aludjanak, ne duzzogjanak. Az Élet nem vár; az élet rohan. Kiáltó szómmal ezt kiáltom!" Azért esett erre a szövegre a választásunk, mert azt gondoljuk, hogy a sokat emlegetett székelyföldi területi autonómia, az erdélyi magyarság sorsának jobbra fordulása csak akkor lesz meg, ha magunk is teszünk érte. Nem elég csak várni, hanem naponta tudatosan dolgozni kell a célért.
Albert Álmos, az alsó-háromszéki RMDSZ elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere:
Szűk baráti társaságban töltöttem a szilvesztert, talán nem is lehet ezt mulatságnak nevezni. Az este színházzal kezdődött, hat órakor megnéztük A szabin nők elrablása című vígjátékot, utána összeültünk egy kicsit beszélgetni meg vacsorázni, koccintani, és éjfélkor kimentem a város főterére, ahol a romániai éjfélt egy pohár pezsgővel köszöntöttük. Egy óráig rokoni látogatáson voltunk, majd a magyar éjfél ismét a város főterén talált, akkor már a magyar nemzet szilveszterét köszöntöttük. Utána olyan másfél órát barátaimmal beszélgettünk, majd nyugovóra tértünk. A vacsora is idén valamelyest lerövidült, hogy tréfásan fogalmazzak, már enni-inni sem tudunk úgy, mint fiatalabb korunkban, de előkerültek a disznóölés termékei, a kolbász, szalonna, különböző feltűrt húsok, sonkák, nem hiányozhatott a töltött káposzta, s nálunk hagyománya lett a hajnali lencselevesnek.
Általában s most sem szeretek politizálni, de most néhány mondatban elmondanám, hogy adósságaink vannak az elmúlt esztendőkből mind politikai, mind közigazgatási téren, ezeket tartom fontosnak, meg kell próbálnunk a székelyföldi kisközösségeink védelmében további lépéseket tenni. Hogy saját magunk tudjunk gondoskodni magunkról. Számomra ez lenne fontos. Kívánok a Háromszék olvasóinak boldogabb, eredményesebb új esztendőt.
Demeter János, a megyei tanács elnöke:
A Bástya vendéglőben töltöttük a szilvesztert hetven vidám, kedves ember társaságában. Volt köztük ismerős, de idegen is, igaz, reggelre valamennyivel összemelegedtünk. Horváth Öcsi, a tulaj kitett magáért, igen gazdag menüvel szolgált, volt ott hallal töltött avokádótól korhelylevesig és első osztályú desszertig minden. És itókából sem volt hiány, kiváló borral koccinthattunk, s éjfékor, ahogyan szokás, durrantak a pezsgőspalackok is. Új évbe léptünk, s úgy gondolom, a 2008-as esztendőnek a józan ész évének kell lennie. Véget kell vetni a hadakozásnak, vissza kell szereznünk a megcsappanni látszó bizalmat. Ezt csak szolgálattal, választóink érdekeinek képviseletével érhetjük el. Megfontolt józanságot kívánok tehát minden politikustársamnak, a lap olvasóinak az új esztendőben.
