Martonyi János szerint minden ország érdeke, hogy területén otthon érezzék magukat a kisebbségek, és Magyarországnak is az a célja, hogy a határon túli magyarok a szülőföldjükön találják meg a boldogulásukat, az országnak semmilyen területi követelése nincs.
A magyar külügyminiszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának tegnapi ülésén kiemelte: bár a magyar közvélemény túlnyomó része, a magyar politikai elit elfogadta a területvesztést, mégis „előjön az a gondolat”, hogy Magyarországnak területi igényei lennének. Valószínűleg azért vetődik fel ez még mindig, mert politikai célokra jól lehet használni – mondta.
Hangsúlyozta: Magyarország elfogadja a területvesztését, és a szomszédos államoknak tudomásul kell venniük, hogy a területekkel együtt olyan közösségeket is kaptak, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy az identitásukat közösségként őrizzék meg, és az egyéni asszimiláció helyett a közösségi integráció a céljuk. Mint mondta, nincs tömeges igény a határon túli magyarok körében az áttelepülésre, és a kedvezményes honosításnak sem lett ilyen következménye. Reményét fejezte ki továbbá, hogy a kormány hamarosan jóváhagyja az eszéki, a melbourne-i, a torontói, a marosvásárhelyi és a nagyváradi konzulátus megnyitását.
Martonyi János úgy fogalmazott: a nemzetnek van külpolitikája, és téves a külpolitika és a nemzetpolitika szembeállítása. Bár a nemzet nem nemzetközi jogalany, Magyarországnak külpolitikája alakításában az összmagyarság érdekeit kell figyelembe vennie. A szomszédos országokkal fennálló viszony alakulásának ugyanakkor meghatározó tényezője a magyar közösségek helyzete, jogaik érvényesülése, és e közösségeknek is érdekük, hogy jó legyen a viszony az országok között, hiszen a konfliktusok következményeit elsősorban ők érzik meg.
Csóti György (Fidesz) azt vetette fel, hogy a kormánynak az eddigieknél határozottabban kell támogatnia a határon túli magyarok erőfeszítéseit a teljes körű és tényleges autonómiáért. Martonyi János kijelentette: az autonómia bármely formáját választja egy közösség, a kormánynak támogatnia kell a törekvéseit. Szabó Vilmos (MSZP) azt mondta, hogy a magyar külpolitika nem jól szolgálja az összmagyarság érdekeit, a magyar–magyar kapcsolatépítésben ignorálja a szlovákiai Híd–Mostot, az RMDSZ-t és Gajdos István parlamenti képviselőt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökét. A külügyminiszter kifejtette: „az úgynevezett vegyes pártok a magyar nemzetpolitika egésze szempontjából elég komoly veszélyt és kockázatot jelentenek”. Szávay István (Jobbik) felvetésére, miszerint a magyar–szlovák találkozókon nem foglalkoznak az érzékeny kérdésekkel, Martonyi azt mondta, rendszeresen foglalkoznak ezekkel a témákkal, köztük a nyelvhasználat és az állampolgárság ügyével. Gaal Gergely (KDNP) érdeklődésére a tárcavezető arról is beszélt, hogy a március 16-i ungvári események után Magyarország világossá tette: támogatja Ukrajna európai ambícióit, de ennek feltétele, hogy tiszteletben tartsák a magyar közösség jogait. Március 16-án Ungvár központjában két alkalommal támadtak magyarországi iskolás diákokra, vélhetően ukrán nacionalisták.
