Dél-koreai értesülések szerint Phenjan ma újabb rakétakísérletet hajthat végre. Az idézett – némely brit médiaforrások által is megerősített – értesülések szerint erre utalhat, hogy Észak-Korea a múlt hét végén két, közepes hatótávolságú Musudan rakétát szállított keleti partvidékére, és azokat állítólag mobil kilövőállásokra helyezték fel. A sztálinista berendezkedésű állam tegnap ismét atomháborúval fenyegette meg Dél-Koreát, és figyelmeztette az ott tartózkodó külföldieket, hogy készüljenek fel az ország gyors elhagyására, ha háború törne ki a félszigeten.
„A Koreai-félsziget termonukleáris háborúba sodródik. Nem akarjuk, hogy háború esetén bántódásuk essen a Dél-Koreában tartózkodó külföldieknek” – közölte a Koreai Ázsia-csendes-óceáni Békebizottság elnevezésű, félhivatalos észak-koreai szervezet szóvivője.
Abe Sindzo japán kormányfő ugyanakkor azt mondta: Tokió és szövetségesei szorosan együttműködnek Phenjan sorozatos fenyegetései miatt, és felkészültek egy esetleges észak-koreai rakétakilövésre. A japán miniszterelnök kijelentette: a kormány minden tőle telhetőt megtett állampolgárai védelme érdekében. A hadsereg légvédelmi rakétákat telepített Tokió belvárosába és a déli Okinava szigetére, valamint rakétaelhárító rendszerrel felszerelt rombolókat vezényelt a Japán-tengerre. A kormányfő azt is elmondta, hogy japán és amerikai védelmi tisztviselők egyeztetnek Washingtonban az észak-koreai provokációkkal kapcsolatban, megosztják egymással hírszerzési ismereteiket. Kormánytisztviselők azt is közölték a japán sajtóval: nincs nagy valószínűsége annak, hogy egy Észak-Koreából induló támadás veszélyeztetné a szigetországot, de a japán hadsereg minden esetleges válsághelyzetre felkészül Phenjan háborús retorikája miatt.
Az amerikai fegyveres erők csendes-óceáni parancsnoka, Samuel Locklear tengernagy tegnapi washingtoni szenátusi meghallgatásán kérdésre válaszolva kijelentette: csak abban az esetben tanácsos lelőni észak-koreai rakétákat, ha azok az Egyesült Államokat vagy a térségbeli szövetségeseit fenyegetik. Locklear tengernagy kijelentette, hogy a rakéták röppályája gyorsan kiszámítható. Carl Levin, a szenátus védelmi bizottságának elnöke a meghallgatáson kijelentette, hogy az észak-koreai rezsim fenyegetései, „úgy tűnik, meghaladják a képességeit”.
A Reuters hírügynökség szerint nincs jele annak, hogy Észak-Korea háborúra készülne 1,2 milliós hadseregével. A fenyegetések – legalábbis részben – feltehetőleg belpolitikai célt szolgálnak, azt, hogy megerősítsék a fiatal vezető, Kim Dzsong Un tekintélyét. Szöulban eddig csak néhány ország tanácsolta külképviselete útján állampolgárainak, hogy hagyják el az országot.
Az Európai Unió (EU) nem lát közvetlen háborús veszélyt, így egyelőre nem tervez kimenekítési intézkedéseket a Koreai-félszigetről – mondta egy uniós forrás tegnap Brüsszelben a Dél-Korea elhagyására felszólító észak-koreai üzeneteket követően. A mérlegelés egyébként is a tagállamok hatásköre, nem pedig az uniós központé. Brüsszel meglátása szerint az emberek egyelőre nincsenek közvetlen veszélynek kitéve a térségben, de a konfliktus kiéleződésének kockázata fennáll – tette hozzá. Egyelőre az Európai Külügyi Szolgálat sem foglalkozik a kimenekítés kérdésével. Észak-Koreában az EU hét tagállama rendelkezik közvetlen magas szintű képviselettel. Brüsszeli értesülések szerint egyelőre ők sem döntöttek követségeik kiürítéséről, de szerdáig tudatják hivatalos álláspontjukat Phenjannal a kérdésben. Az unió székhelyén nem tudják pontosan az Észak-Koreában tartózkodó uniós állampolgárok számát, de becslések szerint az nem lehet túl nagy.
Magyarország lélektani hadviselésnek tekinti az észak-koreai provokációsorozatot, amelynek célja a nyugtalanság, feszültség keltése, erre pedig a legjobb válasz a higgadtság, a nyugalom megőrzése – mondta Martonyi János külügyminiszter tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. A tárcavezető kiemelte: közvetlen háborús veszély nincs a Koreai-félszigeten, bár „egyedi provokáció teljes biztonsággal nem zárható ki”. Egyfajta pszichológiai műveletről van szó, amelynek vélhetően belpolitikai okai vannak – fogalmazott. Nem szabad engedni a provokációnak, „ami persze nem zárja ki az egyértelmű, határozott, világos szavak használatát”. Ez meg is történt a nemzetközi közösség, az EU és Magyarország részéről is – mondta.
