A német apától és székely lófő anyától Torján született Roediger Lajos (1854–1941) muzeológus a Bács-Kiskun Vármegyei Történelmi Társulattól került a múlt század elején Kovásznára, és bekapcsolódott a Szé­kely Nemzeti Múzeum tudományos tevékenységébe.
A kötet előszavát és bevezető tanulmányát jegyző Szőcsné Gazda Enikő kiemeli: Roediger Kászonszékben a hagyományt, Háromszéken a változást követhette nyomon, így Kászonban a tárgyi világot, Háromszéken a szellemi kultúrát találta érdekesebbnek. Roediger Lajos az SZNM számára térképeket készített, geológiai megfigyeléseket összegzett, a kovásznai fürdőbizottság megbízásából Hankó Vilmos­sal együtt forrásvízelemzéseket végzett, kirándulásokat szervezett. A könyv közli Roedigernek az 1910–1914 közötti kászoni kiszállásai alkalmával készített jelentéseit, leveleit, fotóit, rajzait, a vidék ház- és kaputípusait, népviseletét, szőtteseit és varrottasait. A jelentések kitérnek a Katalin-kápolnára, a Balási-kúriára, a nagykászoni templomra, az impéri kápolna és a kászoni temetők ismertetésére is. Igen értékes az a több mint hetven, növényi alapanyagokból előállítható festék receptje, amelyet magyar, román és szász környezetből gyűjtött.
A háromszéki gyűjtések között találjuk a kovásznai kopjafás temető leírását, melyet léptékarányos rajzok gazdagítanak, így megismerhetjük a kovásznai és vajnafalvi temető rég eltűnt gazdag fejfavilágát. Az SZNM székely varrotta­sairól, a kovásznai népviselet felújítási mozgalmáról, a kovásznai székely lakodalomról és a kazettás mennyezetekről, a gelencei Szent Imre-templom restaurálásáról is tájékozódhat a kötetből az olvasó. A könyvet Roediger Lajos számos fényképe és rajza gazdagítja.

* Roediger Lajos: Kászonszék és Háromszék néprajzos szemmel, Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2012, 120 oldal. Sajtó alá rendezte, szerkesztette Szőcsné Gazda Enikő. A kötet megvásárolható a Székely Nemzeti Múzeumban.