Az egyes emberek tragédiájának és Közép-Európa kudarcának nevezte Navracsics Tibor a felvidéki magyarok kitelepítését a deportálásokra emlékező rendezvényen tegnap a komáromi Monostori erőd falán levő emléktábla előtt.
„Nyolcvanezernél több embernek kellett megélnie egy új tragédiát két évvel a második világháború befejezése után. Magyarország nem tudta nemzetközi fórumok előtt kiharcolni azt a védelmet a magyar állampolgárok számára, hogy szülőföldjükön maradhassanak” – mondta a miniszterelnök-helyettes a felvidéki kitelepítettek és deportáltak emléknapján.
A politikus rámutatott, a kitelepítések a soknemzetiségű Közép-Európa kudarcát is jelentették. A folyamat az első világháborúval kezdődött, ebből következett a nemzetiségi viszályok sorozata, amely csaknem száz éve lehetetlenné teszi az összefogást annak érdekében, hogy egymást tisztelve, boldogabb és gyarapodó Közép-Európát építsünk fel – fogalmazott Navracsics Tibor. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: megbékélésre van szükség, amely az egymás iránti tisztelet alapján a múlt bűneinek feltárásával, az azzal való szembenézéssel történhet meg. Beszéde után Navracsics Tibor újságírói kérdésre elmondta, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban elkészült egy koncepció, amely a Felvidékről kitelepítettek kárpótlásának lehetőségét tárgyalja.
Nem kértek bocsánatot
Rendezvények egész sorával emlékeztek a második világháborút követő kitelepítésekre Szlovákia több településén a Felvidékről kitelepítettek első hivatalos emléknapján. Kalondán a Palóc Múzeumban Gróf Esterházy János emlékművének felavatásával hajtottak fejet a kitelepítettek emléke előtt. A rendezvényen Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnökségi tagja arra emlékeztetett: a szlovák törvényhozás közvetlenül a rendszerváltás után parlamenti határozatban kért bocsánatot a második világháborús szlovák állam idején meghurcolt zsidóktól, a második világháború után kitelepített kárpáti németektől, de mindmáig nem kértek elnézést a magyaroktól. „Ha megbékélésről gondolkodunk, akkor ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni” – szögezte le. A csallóközi Somorján tartott megemlékezésen mondott beszédében Berényi József, az MKP elnöke hangsúlyozta: az évforduló a közelmúlt történelmének fájdalmaival való szembenézésre ösztönöz. Kijelentette: nem lehet elfelejteni azt, hogy milyen fájdalmas és fondorlatos módszereket vett igénybe az akkori hatalom a felvidéki magyarok elűzéséhez és átformálásához. Rámutatott: a felvidéki magyarsággal szembeni eljárásokért eddig senki sem kért elnézést Szlovákiában.
A felvidéki magyarság kálváriája
A felvidéki magyarság kálváriájának nevezte a nemzetpolitikai helyettes államtitkár az 1947-ben kezdődött kitelepítéseket tegnap a Budapesten rendezett gálán. Répás Zsuzsanna a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján, a 66 évvel ezelőtti történteket felidézve azt mondta: a békés egymás mellett élést elutasítva a keresztény tolerancia és az európai humanizmus útját hagyta el a kollektív bűnösség elvét meghirdető egykori csehszlovák vezetés. Mint mondta, „a 21. századra még csaknem félmillió magyar nemzettársunk él a Felvidéken”, és a reménytelenség évei után elindulhatott az építkezés. Kiemelte: sok minden azonban a mai napig nem került még a helyére, és a Beneš-dekrétumok emberiség- és Európa-ellenes cikkelyei „eltörlésért kiáltanak”.
Az Országgyűlés Molnár Attilának, Komárom polgármesterének (Fidesz–KDNP) javaslatára 2012. december 4-én ellenszavazat nélkül fogadta el, hogy április 12. a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja lesz. A határozatban rögzítették: az Országgyűlés szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a Beneš-dekrétumok miatt a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarságról.
