Benedek Huszár János, aki független jelöltként került Illyefalva polgármesteri székébe 2004-ben, fél évvel mandátuma lejárta előtt lemondott tisztségéről, s még nagyobb fába vágta fejszéjét: a Sepsi kistérség kialakítását célzó projekt menedzsere ez év elejétől. Arról kérdeztük, mit hagy maga után.
— Kérjük, vonja meg az eltelt időszak mérlegét.
— Gyakorlatilag a nulláról kezdtük. A községházán volt két öreg számítógép. Most minden egyes munkatársnak számítógépe van internet-hozzáféréssel, a hivatalban van telefonközpont, fénymásoló. Tehát, ami a hivatal saját munkáját érinti, azzal rendben vagyunk. Hatékony fiatalítás ment végbe, a munkatársak fele huszon-, harmincéves, többen felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, mások menet közben végzik az egyetemet. Szakemberek tekintetében nem állunk rosszul. Ami a községet érinti, költségvetésünk 2004-től 2007-ig megháromszorozódott...
— Minek következtében nőtt ilyen mértékben a költségvetés?
— Egyrészt az elosztási rendszer megváltozása miatt, másrészt hozzájárult a helyi jövedelmek hathatós növelése — úgy, hogy jelentős terhet nem róttunk ki a lakosságra —, emellett Románia általános gazdasági fellendülése maga után vonta a sokszorosan kiegészített költségvetést, és legnagyobb részt pályázatainknak köszönhetően.
— Akkor lássuk a pályázatokat!
— 2004-ben és 2005-ben független polgármester és vegyes tanács lévén nagyon kevés költségvetés-kiegészítést kaptunk, a megyében a legkisebb összegeket. Ennek ellenére szűkös anyagi forrásainkból olyan megvalósításaink voltak, amelyek a bizalmat megerősítették irányunkban. Ezért 2006-ban és 2007-ben a megyei tanács és minisztériumok részéről már semmi diszkriminációt nem tapasztaltunk. Már 2005-ben saját költségvetésünkből több mint 300 millió lejre készítettünk terveket és megvalósíthatósági tanulmányokat. Az volt a stratégiánk, hogy ha van időben letett és jó szakmai színvonalon elkészített terv, azt nem lehet megkerülni. Éppen ezért már 2006 tavaszán olyan munkálatokba fogtunk minisztériumi finanszírozással, amelyekre 2005-ben készítettük el a terveket. Ez azt bizonyította, hogy a szakmaiság egyre fontosabb szerepet kap ebben az országban is. A legnagyobb és legszebb megvalósításokat pályázatok útján értük el.
— Melyek ezek?
— Már 2004-ben, mandátumom elején nyertes Phare-pályázatot tudhattunk magunkénak: a községháza informatikai rendszerének és az önkormányzat költségvetésének hatékonnyá tétele, melyet a megyéből egyedüliként mi nyertünk el. A többi pályázatra vagyunk igazán büszkék. Részt vettünk egy Sapard-pályázaton az erdei utak felújítására. Emellett a községi utak aszfaltozásával nagyon jól haladunk, nyár közepére az utolsó községi utat is leaszfaltozzuk. Részt vettünk a 7-es kormányrendelet programjában, minden adott, tavasszal fogunk hozzá Illyefalva és Aldoboly teljes vízhálózatának felújításához és bővítéséhez. Az iskolákat alapvetően fel tudtuk újítani, most már nincs olyan tanintézményünk, ahol ne lenne hideg és meleg víz, valamint öblíthető vécé bent, az épületben. Az illyefalvi napközit bővítettük, s el kell mondanom, van olyan gyerek, akit a szülei Sepsiszentgyörgyről hoznak ki az illyefalvi napközibe. Jelentős, hogy megnyertünk egy campusépítési projektet. Az egyedüli székelyföldi község vagyunk, ahol campus épül, s ez az egyetlen zöldmezős campusberuházás Székelyföldön. Értéke 6,14 millió euró. A Gámán János Mezőgazdasági Szakközépiskola költözik ki ide.
— Mit fog ez jelenteni Illyefalva életében?
— Mi, illyefalviak ezt nagy szeretettel várjuk, és magunkra vállaltuk annak a terhét, hogy az infrastrukturális beruházást megvalósítsuk, egyrészt saját lehetőségeinkből, másrészt főleg kormánypénzen. Nem csak diákokra, hanem tanárokra is szükségünk van, tizennyolc szolgálati lakást készítünk el, és fiatal oktatókat szeretnénk letelepíteni. Ez a legfontosabb beruházás, mert intézményépítés, nem egyszerű mérnöki munka, mint az infrastruktúra-tervezés. Azt hiszem, hogy Székelyföldnek leginkább intézményekre van szüksége, és az intézményi autonómia által tudja megvalósítani a saját területi autonómiáját. Hiszek egy székelyföldi munkamegosztásban, s ez ennek része. Ha Illyefalván megvannak a körülmények, hogy mezőgazdasági szakközépiskolát lehessen működtetni, akkor ezt itt kell működtetni. Ez nagyon-nagyon meghatározó lesz a község életében. Gondoljunk bele, egy ezerlelkes településre megérkezik háromszáz-négyszáz gyerek, ebből száz bentlakásban fog lakni.
— Mi az, ami nem sikerült...
— Olyan nincs, csak olyan, ami később valósul meg. Az említett három nagyobb projekt a község lakója számára még nem látszik. A campus tavasszal kezd épülni, és 2009 szeptemberében kell indulnia. A vízvezetés szintén tavasszal kezdődik. Az erdei utak korszerűsítésére nemrég írtuk alá a kivitelezési szerződést, az is tavasszal indul. Akkor lesznek ezek látványosak. Az én polgármesteri feladatom az volt, hogy ezeket előkészítsem. Örülök, hogy megnyert projektek, aláírt szerződések vannak, a beszerzés megtörtént, a pénz rendelkezésre áll.
— S a következő polgármester learatja a babérokat...
— A megvalósításokat nem kell személyhez kötni, én örvendek, hogy előkészíthettem ezeket. A három és fél év mérlege több mint kilencmillió euró elnyert pénz, ennek hetven százalékát ezután költik el, de mind le van szerződve.
