A birkák megeszik az alig sarjadó füvet, a laza tavaszi talajból tövestül tépik ki a gyepet. Emiatt az első kaszálás több hetet késik, a teheneket is jelentős késéssel lehet legelőre küldeni – sorolják gondjaikat. A juhászok Nagypatakról is lejárnak legeltetni, név szerint a helybeli Nagy Gábort említik. Panaszaikat írásban is megfogalmazták: a nagyborosnyói tanács január 29-i gyűlésén határozott arról, hogy egész évben tilos a mezőgazdasági területeken legeltetni engedély nélkül, a területtulajdonosok írásos beleegyezése nélkül. Az ívet harminc helybeli írta alá. A napokban kisebb falugyűlésen adták át petíciójukat Lőrincz Kálmán alpolgármesternek, kérve, a községháza járjon el az illegális legeltetés ügyében. A kispataki letérőnél megtartott gyűlésen kemény szavak is elhangzottak: készek minden eszközzel megvédeni földjeiket, némelyek számára nincs törvény, a gyeplőt a lovak közé dobták, senki nem tartja kézben a falu dolgait, „valami hibádzik, valami nem jól történik”. A jogtalan legeltetés nem újdonság Kisborosnyón, a korábbi években is ugyanígy panaszkodtak a gazdák. Az alpolgármester a petíció átvételekor hangoztatta: a magántulajdon védelméért a tulajdonos is felelős. Onnan helyből indult Nagy Gábor seregének nyomába, a juhász állataival a gyűlés megkezdése előtt épp a kispataki úton vonult a legelőre, a juhok nyomát még látni lehetett az úton. Szóban tudatja az emberek panaszát, ha nem tudja jobb belátásra bírni, írásban is elküldik – mondta az alpolgármester. Szőcs Levente polgármester érdeklődésünkre elmondta: a szóbeli figyelmeztetés után írásban is felszólították Nagy Gábort, ne legeltessen engedély nélkül a falubeliek területén, más juhászt nem értek tetten. A községvezető azt is közölte: a gazdák írásos panaszának átvétele után nem érkezett több kifogás Kisborosnyóról.