A rohanó vízfolyás fő árja a leggyorsabban viszi-hurcolja magával a nehéz uszadékfákat. Két oldalán lassúbb a sodrása, olykor csak örvények formájában halad. Örvényben nem a barátosi községvezetés, hanem a fővárosi környezetvédelmi minisztérium „forgott keserű levében”, ami miatt mint sodrásba jutott műanyag palack hányódik a község infrastruktúrájának ügye.
Pontának küldtek levelet
Kovászna vizének régi, alacsony fekvésű árterületén található ez a történelmi község, ahol felszínközelben a talajvízszint, ezért kellett évekkel ezelőtt Barátos önkormányzatának közelharcot vívnia, kunyerálva és önerőből pénzt előteremtenie, hogy egy levezető- árokba gyűjtessék a belterületek „testvizét”, mert akadtak háztáji kertek, amelyeket nem lehetett használni a stagnáló vizek miatt. Volt idejük hát a felszínközeli vizeknek a lepergett évszázadok alat magukba oldani a legkülönbözőbb szennyező anyagokat, olyannyira, hogy a kutak zömének ihatósági mutatói aggodalomra adnak okot. Soha nem gondoltuk volna, hogy ebben a modern világban oda jutunk, hogy üzletből kell megvásárolnunk az ivóvizet, vagy Kovásznáról kell hazahordanunk az ásványvizet – panaszkodtak a kávézóban üldögélő idős férfiemberek. A teljesen felújított kultúrotthonba is bevezettük az udvaron lévő kútból a vizet – tájékoztatott tiszteletes Bóné Barna, de azt az égadta világon mindenre lehet használni, csak éppen inni nem. Kerestély Csaba polgármester elmondta, nem Barátos az egyedüli község, ahol az elmúlt két évtized alatt a szekér megkerülte a lovakat, vagyis a szennyvízhálózat kivitelezésére látszik hamarabbi remény, mint az ivóvízére. Az ivóvízhálózat teljes dokumentációja az időközben megváltozott bukaresti vezetés miatt örvényébe jutott – részletezett a polgármester, s ott várja a pénzalapokat a fejlesztési minisztériumnál.
– Van-e remény legalább a szennyvízhálózat megépítésére, amely nemcsak a községközpontot, hanem Orbaiteleket és Pákét is behálózná?
– Ez is eléggé kucifántos – felelte a polgármester. – Már 2011-ben elkészült a dokumentációnk összesen 84 milliárd régi lej értékben, amiből az önrészünk 20 százalék lett volna, erre már engedélyeket is szereztünk. Jöttek a soros ellenőrzések, ezt követték a választások után megváltozott fővárosi események, s a szerződést nem tudtuk aláírni. A Környezetvédelmi Alaptól, ahová pályáztunk, kérésünkre semmilyen választ nem kaptunk. Ekkor kellett írnom Victor Ponta miniszterelnöknek, aki megmozgatta ügyünket, s a környezetvédők válaszoltak írásban: három hónap alatt eldől – írták –, hogy sikeres-e a pályázat, mi majd telefonálunk! A barátosiak várják a telefonhívást. Keresik a kiutat az örvényből. Időközben olyan vélemények szivárogtak ki, hogy akik már tavalyelőtt letették kérésüket, nyerők lesznek!
– Kérem, szóljon a községvezetés többi gondjáról is.
– Évek óta ígérgetjük a Páké Türkös nevű részén lakóknak, hogy új hidat építünk a Kőrösi-patakon áthajló rozoga építmény helyett. Sajnos, türelmünk elfogyott, s vele együtt reményünk is, mert egy betonhíd tetemes összegbe kerül. Elhatároztuk, hogy megépítjük önerőből. Hat kemény cserefagerendát már beszereztünk, és ebben az évben törlesztjük adósságunkat. Másik tervünk a barátosi ravatalozó. A református egyháztól 300 négyzetméteres helyet kaptunk erre közmegegyezéssel 49 esztendőre, bérbeadási szerződéssel. A 2,5 milliárd régi lej értékű munkálat kivitelezését mi fizetjük. Egy kovásznai cég nyerte meg a versenytárgyaláson, s ha ipari villanyáramot tudunk biztosítani számukra, megkezdik az építést. A ravatalolozó egyetlen működtetője az egyházközség lesz.
Iskola és alvó falumúzeum
A ravatalozóépítés gondjától a pezsgő élet közepébe cseppentünk. A Bibó József központi általános iskola udvarán nyüzsgő tanulótömeg fogott közre, látván gépkocsink feliratán, hogy a sajtó kutakodik kis birodalmukban. Beder Győző igazgató-tanár elmondta, összesen kétszázkét nebuló tanul intézményükben. A felsősök számát még a közvetlen környékből idesereglők is szaporítják. A lécfalvi, várhegyi és cófalvi szülők egy része, mert ők is barátosi diákok voltak, ide irányította gyerekét. Az iskolának mindig voltak jeles pedagógusai, jelenleg is mind szakképzettek oktatnak-tanítanak. Azonban tetőztek ehelyt a tanügyre jellemző jelen századi állapotok: a helybeli magyar irodalom szakos Bóné Mária tiszteletes asszony kivételével minden pedagógus ingázik! Ez évi ingapénzük felét már megkapták, a többit a nyáron – szavazta meg a községi tanács. Barátos évi költségvetésében jelenleg 42 000 lej az iskolának leosztott összeg és 61 000 lej a központi alapból a pedagógusok bérének alapja. Felhőtlen egyébként a viszony az iskola és a tanács között – mondták, a következő télre szükséges tüzelőfa mintegy háromnegyede is már az udvaron áll. Az iskola újabban épült részével adódnak gondok, kártevők támadták meg a tetőszerkezet faanyagát. Az önkormányzat ígérte, hogy még ebben az évben megkezdi a fokozatos újjáépítését. Tetézi a bajokat az udvaron álló régi iskolaépület, amely főjavításra vár. Megvalósíthatósági tanulmánya már 2009-ben elkészült. Szükség lenne a régi épületben egy osztályterem kialakítására (a 31 ötödikes most szűk helyen szorong), helyet kellene adni a tornateremnek, a kazánháznak, az alvó falumúzeum-gyűjteménynek és az iskola irattárának. Még felsorolni is sok. Való igaz tehát, hogy a központi iskola gondjai örvényében forog-vajúdik, szeretnék megtudni, hogy ezután honnan jönnek majd a megmentő központi pénzek, mert mint hírlik, a tanfelügyelőségtől nem.
– Nyolcvanöt a felsősök száma, s a különbséget a népes elemi osztályok képezik. Sajnos, mind a három óvodában csökkenő a létszám – mondta az igazgató. – Hogy az arányosságot biztosítani tudjuk, két sulibusz is rendelkezésünkre áll, Telekről és Pákéból is ide ingáznak a negyedikesek.
– Befejezetlen az orbaiteleki iskola új szárnyának belső része.
– Abban már-már reménykedni sem merek – folytatta Beder igazgató –, hiszen a befejezéshez még 282 000 lej kellene, ami nemigen látszik a kanyartól. Az oktatás akadálymentes, az épület régi részét felújítottuk. Egyrészt e nagy befektetés miatt szenved most a központi iskola, patthelyzetbe kerültünk. Itt működik a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum két kihelyezett fúvósosztálya, egy hetes létszámú első és egy ugyanakkora másodéves. Iskolánk fúvószenekarának már önállóan zenélő tanulói a helybeli Ferenc Ernő Egyesület fúvószenekarának aranytartalékát jelentik. A kihelyezett osztályokban zenetanárok oktatnak. Készülnek már az ifjúsági zenekarok megyei találkozójára, amit még ebben a hónapban Zágonban szerveznek meg. Barátoson minden évben Mikuláskor tatjuk az iskolás fúvószenekarok találkozóját.
Az egyesület zenekarában 42-en játszanak – tudtuk meg Kelemen Istvántól, a szervezés mindenesétől. Karmesterük Kelemen Szilárd, a sepsiszetngyörgyi líceum tanára, az egyesület elnöke pedig Bóné Barna lelkipásztor.
Emléktábla az új művelődési otthonra?
A tiszteletes helybeli félezer reformátusnak lelkipásztora, de az egyházközségi teendőkön túl felvállalta az egykori Balogh-udvarház főjavítását. Az épületet 2007-ben kapták vissza, és az egyházra hagyta a család. Az évek során kultúrotthonként használta a település, mondanunk sem kell, hogy állaga nagyon leromlott. A lelkész elképzelése teljesült, s a holland testvérgyülekezet anyagi támogatása is megérkezett. Tudták, hogy az egyházi vállalkozás hozadékát ki kell terjeszteni a polgári lakosságra is, az emberek megígérték, és törlesztették is a költségek mintegy 80 százalékát, de pénzt ígért az önkormányzat is, aminek felét meg is adta, s a felújíttató nagyon reméli, hogy az idei költségvetésből kiszorítják a másik felét is. A legfontosabb mégis csak a lelkész négy- éves kitartó munkája, mely nélkül a siker biztos, elmaradt volna.
– Mi nagyobbrészt a nyersanyagokat biztosítottuk az építkezésnél, például az egyházi erdő faanyagából adtunk, és a kalákát is megszerveztük – részletezte a lelkész. – A rozzant épületet majdnem földig le kellett bontani. A gyülekezetnek már a háza is készen volt, de mert az adományozó családnak még élnek leszármazottjai, nem mondtunk le róla. Fáradozásainkat siker koronázta, konyhai részleggel és modern illemhellyel bővítettük, de megnövekedtek a pluszköltségek. A tavaly őszre elkészült az épület, a szerény átadási ünnepségen részt vettek holland testvéreink is. Ez év tavaszán bevezettük az ivóvizet, ülepítőt építettünk. S ugyanakkor folyik templomunk korszerűsítése. Felszámoltuk a gombafertőzést, amelyhez megyei támogatást is kaptunk, a karzatelőkék régi festett virágornamentikájának felfedését, felújítását és tartósítását is tervezzük.
Elkerülhetetlen témaként merült fel az a régi elképzelés, hogy méltó emléket állítson a faluközösség az adományozó család néhai jelességének, a világutazó, keletkutató néprajztudósnak, írónak, a „Kicsi Csomának”, Barátosi Balogh Benedeknek (1870–1954), a magyarság eredetkutatójának, a Turáni könyvek sorozat atyjának. Amiként Bóné tiszteletes is elképzelte, mi is bízunk abban, hogy a megye és a községvezetés, az egyház is segítségére lesz a már rég kezdeményezett, mondhatni, közérdekű sepsi-orbai adósság lerovásában. Az a tény is indokolná ezt, hogy az utóbbi két évtizedben számos, egymástól nagyon is eltérő csírát hajtott a magyar eredetkérdés. A háromszéki székely magyar szellemiség hisz abban, hogy Barátoson ami késik, nem múlik.