Konkrétan a törvényhozók mentelmi jogát kifogásolja az államfő: szerinte az alkotmány szavatolja a mandátum gyakorlásának szabadságát, arra pedig nincs szükség, hogy a bűnvádi felelősség alól is felmentse a képviselőket vagy szenátorokat. A statútumtörvény erre nézve homályosan fogalmaz, többféle értelmezésre ad lehetőséget, és ennek következményei lehetnek az igazságszolgáltatás függetlenségére nézve: adott esetben a képviselőház vagy a szenátus is dönthet egy bűnvádi eljárás megalapozottságáról a bíróságok helyett.

Orbán Viktort bírálta Ponta
Orbán Viktor magyar miniszterelnök európai „kommunikációs stratégiáját” bírálta Victor Ponta kormányfő egy tévéműsorban. Arról kérdezték: egyetért-e koalíciós partnere, Crin Antonescu liberális pártelnök megállapításával, aki elhatárolódott ugyan a magyar miniszterelnök politikájától, de példaértékűnek nevezte Orbán Viktor kiállását az Európai Bizottsággal szemben. „Teljesen ellentétes véleményen vagyunk Crin Antonescuval. Én nem hiszek abban az európai kommunikációs stratégiában, amelyet Orbán úr alkalmaz, szerintem ez a stratégia a csőd felé tart” – mondta Ponta.

Gondolják újra a kórházak fenntartását
A Sanitas szakszervezeti tömb az egészségügyi intézményeknek járó finanszírozások újraelemzését kéri az egészségügyi minisztériumtól, ellenkező esetben a legrövidebb időn belül tiltakozó akciókat fog szervezni mind helyi, mind országos szinten. A Sanitas a bérek, bérpótlékok és ételjegyek kifizetését, a tárca és a föderáció által aláírt szerződés betartását, illetve a kollektív munkaszerződés járulékos dokumentumának aláírását is követeli.

A szakszervezetek változtatnának
Nagy változtatásokat akarnak a szakszervezetek a társadalmi párbeszéd törvényében, a munkáltatók azonban semmiféle módosítást nem kívánnak – állítja Doina Pană, a társadalmi párbeszédért felelős tárca nélküli miniszter, aki úgy érzi, hogy az ő szerepe „a kötéltánc”, mert a kormány egyik felet sem akarja előnyben részesíteni. „A társadalmi párbeszéd törvénye átment a szenátus minden bizottságán, most a képviselőházhoz fog kerülni, amely döntő szerv az ügyben, és remélem, a mandátum végéig hatályba lép, és gyakorlatba lehet ültetni” – mondta Pană. Lesznek bizonyos módosítások, de nem a szakszervezetek követeléseiből kiindulva. Sok alkotmányba ütköző dolog van. Semmiképpen nem kormányrendelet, hanem törvény fog születni ebben a témában – szögezte le. Hozzátette: a munkáltatók szerint a törvény jelenlegi alakjában megfelelő, és nem fogadják el a szakszervezetek által kért módosításokat. A szakszervezetek pedig „nagyjából mindazt akarják, ami korábban megvolt nekik”.

Május végén lehet új alpolgármester
Május végén, következő rendes ülésén választhat új alpolgármestert a hét elején lemondott Józsa Tibor helyére a marosvásárhelyi önkormányzat – véli Peti András, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, aki csak matematikai lehetőségét látja annak, hogy ne az RMDSZ tíz önkormányzati képviselőjének egyike kerüljön a tisztségbe. Elmondta: az RMDSZ városi szervezete a jelentkezők pályázata alapján, titkos szavazással dönt a jelölt személyéről, ám a döntést a szövetség megyei Területi Állandó Tanácsának is jóvá kell hagynia. Azt is megemlítette, hogy a közelmúltban kapott biztatások hatására maga is elvállalná a tisztséget. Peti András kijelentette: minden bizonnyal olyan magyar jelölt kerül az alpolgármesteri székbe, akit az önkormányzati testület román frakciói is elfogadnak, és a váltás a Dorin Florea polgármester és az alpolgármesterek közötti konfliktusnak is véget vet. Kizártnak tartotta, hogy az új RMDSZ-es alpolgármester is arra legyen kárhoztatva, hogy a városházától távol eső irodában, hatáskörök nélkül töltse az időt.