A CCSB felmérése szerint az egységes SZLSZ-re többen szavaznának, mint az azt alkotó pártokra külön-külön. A szoclib szövetség  67, a Demokrata Liberális Párt 13, a Dan Diaconescu Néppárt 8, az RMDSZ pedig 4 százalékot szerezne. Ha az SZLSZ pártjai külön indulnának, a szociáldemokraták a voksok 38, a liberálisok a szavazatok 22 százalékára számíthatnának – derült ki a felmérésből. Az országos  közvélemény-kutatás április 5–11. között készült. (Evenimentul zilei)
A JÖVŐ LETÉTEMÉNYESE AZ IFJÚSÁG? A Pro Democraţia társelnöke, Cristian Pârvulescu Marosvá­sárhelyen az alkotmánymódosítás lehetőségeiről szervezett találkozót. A beszélgetésen érdekes módon csak Ciprian Dobre megyeitanács-elnök és a Petru Maior-egyetem tanárai és diákjai jelentek meg. Javaslataikat csokorba gyűjtöttük: Románia nem Dél-Tirol és nem Katalónia, az országban nem szabad semmiféle régiósítási tervet véghezvinni, hisz azzal a szomorú emlékű Magyar Autonóm Tartomány, Sztálin kreálmánya éledne újra; csak azok lehetnek államalkotók, akik mindig is itt éltek, ez pedig csakis a román nemzet, különben is miként lehetne az új alkotmány szerint államalkotó közösség az, amely tagadja Trianont, és nem ismeri el a gyulafehérvári egyesülést?; csakis olyan legyen választható, akinek nincs kettős állampolgársága. Egy másodéves hallgató azt javasolta: foglaltassék alkotmányba, hogy a románnyelv-tudás minden egyes állampolgár számára kötelező, továbbá hogy a kisebbségek csak magánbeszélgetések alkalmával használhassák anyanyelvüket. Másik diák egyenesen azt állította, Romániában nem léteznek kisebbségi nyelvek, és börtönbüntetést szorgalmazott azok számára, akik egyáltalán szóba hozzák az alkotmány 1. cikkelyét. Az egyetemisták között olyan is volt, aki a kisebbségi jogok korlátozása helyett az eutanázia bevezetését, a NATO-tagság eltörlését, a monarchia visszaállítását tartotta fontosnak. Évfolyamvezetőjük, Lucian Chireac ügyvéd az alkotmánybíróság felszámolását javasolta. (Népújság)