„A régiók átszervezése olyan kérdés, amely ennek az országnak minden egyes állampolgárát érinti. Éppen ezért a politikai osztálynak erkölcsi és törvényes kötelessége a népszavazás kiírása, majd a parlamenti vita. Az RMDSZ teljes mértékben ellenzi, hogy a kormány felelősségvállalással döntsön ebben a kérdésben” – szögezte le Kelemen Hunor szövetségi elnök, miután Liviu Dragnea kormányfőhelyettes kijelentette, hogy a kormány akár felelősségvállalással is elfogadtathatja a régiósítási törvényt a parlamenttel.
Kelemen Hunor emlékeztetett: 2011-ben a DLP vetette fel ezt az ötletet, de az RMDSZ már akkor is ellenezte, mert ragaszkodik a népszavazás kiírásához. „Amikor a területi és adminisztratív határok kijelöléséről beszélünk, az állampolgárok véleményének megkerülhetetlennek kell lennie. Csak a népszavazás eredménye után térhetünk rá a parlamenti vitára és a törvény elfogadására” – hangsúlyozta. Ismételten felhívta a figyelmet: Románia több nemzetközi dokumentum aláírásával vállalta, hogy figyelembe veszi egy-egy térség etnikai arányait. A Helyi Autonómiák Európai Chartájának 5. cikkelye például előírja, hogy a közigazgatási egységek határainak módosításakor az adott térségben élőket referendum révén meg kell kérdezni, a Kisebbségi Charta 16. cikkelye szerint pedig nem módosíthatják oly módon a közigazgatási egységek határait, hogy megváltozzanak az etnikai arányok. Kelemen Hunor szerint csak tovább ront a helyzeten, ha most hibát követ el a kormány, és átgondolatlanul, elhamarkodottan dönt a régiók átszervezéséről. „A 90-es évek végén megrajzolt gazdasági-fejlesztési régiókról már régen kiderült, hogy nem működőképesek, sem az uniós csatlakozás előtt, sem pedig utána nem voltak képesek egységes gazdasági fejlődést biztosítani sem a megyékben, sem a régiókban” – mondotta. Az RMDSZ nem támogatja a jelenlegi fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörrel való felruházását, mert ez csak egy újabb bürokratikus szint lenne a megyék és a kormány között. „Ezzel a döntéssel egyre távolabb kerülnek a döntések az állampolgároktól, lényegében újraközpontosítást, visszarendeződést jelentene. A megyék hatásköreiből fokozatosan visszavéve azt eredményezné, hogy lényegében nyolc vagy tizenkét régióvezető kezében összpontosulna a hatalom. Ez pedig semmiképpen nem az állampolgárok érdekeit szolgálná” – magyarázta. Hozzátette: a régiók átszervezése előtt mindenképpen módosítani kell az alkotmányt, mert az alaptörvény adminisztratív-területi egységek alatt a megyéket érti, a régió fogalma nem szerepel az alkotmányban.
