Nem talált az alaptörvénnyel ellentétes rendelkezéseket az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvényben az alkotmánybíróság, és tegnap elutasította a jogszabály ellen beterjesztett összes óvást. A közhivatalnokok vagyonosodását ellenőrző szerv az egyik legfontosabb hazai korrupcióellenes hatóság, amely egyebek mellett a tisztséghalmozási, összeférhetetlenségi eseteket vizsgálja.
Az alkotmánybíróság tegnap hat olyan alkotmányossági óvást elemzett és utasított el, amelyet összeférhetetlenségen ért politikusok és más közéleti szereplők nyújtottak be az ANI-törvény ellen. Közöttük van több parlamenti képviselő és szenátor, az egyik megyei önkormányzat elnöke, Temesvár polgármestere és a román orvosi kamara elnöke. Ha a feddhetetlenségi ügynökség összeférhetetlenséget vagy olyan mértékű vagyongyarapodást állapít meg egy közhivatalnoknál, amely nem magyarázható az illető bevallott jövedelmével, akkor az elmarasztalt személy bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. Amikor egy ügyben valamely fél alkotmányossági óvást intéz a bíráskodás alapját képező törvény valamely cikkelye (vagy egésze) ellen, az ügy érdemi tárgyalását addig felfüggesztik, amíg az adott kérdésben megérkezik az alkotmánybíróság állásfoglalása: ez sok esetben hónapokba vagy évekbe telik.
Abban a hat ügyben, amelyről tegnap döntött az alkotmánybíróság, a felperesek nemcsak azt próbálták bebizonyítani, hogy igazságtalanul marasztalták el őket, hanem azt állították, hogy maga az ANI egy alkotmányellenes törvény alapján működik. Ha a taláros testület igazat adott volna nekik, az a törvény hatályon kívül helyezését eredményezte volna, és a feddhetetlenségi ügynökség sem folytathatta volna működését.
