Az Európai Bizottság arra számít, hogy az év második felében beindul a gazdasági növekedés az Európai Unióban, ami legnagyobb részt a külső kereslet, vagyis az export bővülésének lesz betudható – áll a brüsszeli testület által tegnap nyilvánosságra hozott tavaszi gazdasági előrejelzésben.
A dokumentum szerint idén összességében 0,1 százalékkal esik még vissza a gazdaság teljesítménye az EU-ban, az euróövezetben pedig 0,4 százalékkal csökken a GDP. Jövőre viszont már 1,2 százalékos bővülést jósolnak a közös pénzt használó országok csoportja számára, míg az unió egészének 1,4 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak.
Februári, téli előrejelzésében a bizottság idénre még 0,1 százalékos, 2014-re pedig 1,6 százalékos bővülést prognosztizált az Európai Unióban, az euróövezetben pedig 0,3 százalékos csökkenést jósolt az idei évre, míg jövőre 1,4 százalékos növekedést. A bizottság úgy véli, hogy a belső keresletet továbbra is több tényező fékezi, ami jellemző a mély pénzügyi válságokat követő időszakokra, de Brüsszel szerint a magánfogyasztást és a befektetést visszafogó hatások fokozatosan csökkenni fognak. Ilyen fékezőerőként nevezi meg a bizottság a kiigazításokat, a hitelkínálat szűkösségét néhány országban, valamint az alacsony profitra és a jövedelemre vonatkozó és a gazdasági kilátásokat övező nagy bizonytalanságot.
Bár a pénzügyi piacokon jelentős javulás tapasztalható, a hozamok csökkentek, a reálgazdaságban azonban ez egyelőre még nem érezhető – állapítja meg a dokumentum, amely szerint folyamatban a külső és belső egyensúlytalanságok kiigazítása, több sebezhető ország pedig az exportra termelő ágazatok jövedelmezőségének javulása nyomán pozitív fizetési mérleget könyvelhet majd el. A bizottság szerint a magas adósságszint ugyanakkor továbbra is rányomja bélyegét a növekedésre, a munkaerőpiac gyengélkedése pedig a magánszektor fogyasztását fogja vissza, ezért az várhatóan 2014-ig szerény marad.
A munkaerőpiac helyzetéről a dokumentum azt is megjegyzi, hogy a növekedés mértéke egyelőre nem fogja érdemben elősegíteni a munkanélküliség csökkenését, az állástalanok aránya az Európai Unióban 10,5 százalékról 11,1 százalékra emelkedik, és 2014-ben is ezen a szinten marad, az eurózónában pedig ennél is egy százalékponttal feljebb, 12,2 százalékpontra kúszik fel, és jövőre sem mérséklődik érdemben. Ráadásul az egyes tagállamok között igen nagyok maradnak a különbségek, a 2014-es nagyobb arányú növekedés viszont Brüsszel reményei szerint már a foglalkoztatás növekedését is elősegíti majd.
Az infláció a bizottság előrejelzése szerint idén az EU egészét tekintve 1,8 százalék, míg az eurózónában alacsonyabb, 1,6 százalék lesz; jövőre az EU-ban 1,7, az eurózóövezetben pedig 1,5 százalék lesz a pénzromlás.
Az államháztartási hiány a tavaszi előrejelzés szerint az Európai Unióban idén a bruttó hazai termék 3,4 százalékára, jövőre pedig 3,2 százalékára mérséklődik, míg az övezetben a tavalyi 3,7 százalékról 3 százalék alá, 2,9 százalékra csökken, jövőre pedig további egy tizeddel javul. Az államadósság az eurózónán belül 2013-ban a GDP 95,5 százaléka, az EU-ban pedig 89,8 százaléka lesz, míg jövőre tovább növekszik: az euróövezetben 96 százalékra, az EU egészét tekintve pedig 90,6 százalékra emelkedik.
