Díszgalambtenyésztő Papolcon

2013. május 8., szerda, Faluvilág

A hetvenesztendős Kelemen Gyula kisállattenyésztőre Várdó Zoltán kézdivásárhelyi díszgalambtenyésztő, a Co­lumba egyesület alelnöke hívta fel figyelmünket, aki klubtársához Papolcra is elkísért.
 

  • A szerző felvétele
    A szerző felvétele

Kelemen Gyula elsősorban galambtenyésztőnek vallja magát, holott fajnyulakat, kacagógerléket, fajmajorságot, hullámos papagájt, arany- és ezüstfácánt, valamint pávákat is nevel. Galambtenyésztéssel gyermekkora óta foglalkozik, húsz-huszonöt esztendeig postagalambokat tartott, majd áttért a díszgalambtenyésztésre.
A hatvanas évek végétől tagja a Columba egyesületnek, ahová hosszabb megszakítás után négy éve tért vissza, s azóta minden házi kiállításon sikerrel vett részt. Nagy fajta húsgalambokat nevel, ami rengeteg munkával jár.
A hetvenes években postagalambjaival kimagasló eredményeket ért el. A röptetést Fogarason és Nagyszebenben kezdte, majd Déva, Arad, Szé­kesfehérvár, Rábafüzes, Po­zsony és Brno következett. Egyik galambja 1974-ben a Papolctól 905 kilométerre levő Brnóból (az akkori Cseh­szlovákia egyik városából) tért haza. Arra a kérdésünkre, hogy miért nevelt postagalambokat, elmondta: a hetvenes években vidékünkön legtöbben ezt tartottak. Aránylag jól szaporodik, a betegségekre sem annyira kényes, és rövid időn belül jó eredményeket lehetett felmutatni. Hallották-olvasták, hogy a magyar határ menti városokban már szép díszgalambokat tartottak. Annak idején nehéz volt beszerezni. Az első pár díszgalambot, az amerikai Te­xanokat egy sepsiszentgyörgyi kisállat-kiállításon vásárolta. Jelenleg négy pár van belőlük. Ezt követően francia mondainokat szerzett be. Gyula bácsi legjobb eredményeit tavaly érte el: két országos bajnoki címet kapott, az egyiket január 28-án Brassóban, a másikat pedig decemberben Marosvá­sárhelyen.
Bevallása szerint, ahogy öregedett, csökkentette az állományt, de még mindig sok a galambja. Felesége megértő, a galambház takarításába és az etetésbe is besegít. Mint mondta, a galambtenyésztés nem olcsó, sokba kerül a madarak élelmezése, a búzán kívül, amit maga termel, évente két-háromezer lejt költ rájuk.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 504
szavazógép
2013-05-08: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Két víz között félszáz gólya

Megyei szinten figyelemmel kísérik „nagy madarunk” életét, lélekszámát, de mindenképp méltányolható, ha vidékenként, kisrégiónként is foglalkoznak vele. Így Barátoson, Pákéban, Orbaiteleken és Cófalván, a Kovászna vize és a Feketeügy közötti területen.
 
2013-05-08: Pénz, piac, vállalkozás - :

Adónk két százaléka (Május 25-ig kell rendelkezni)

Idén is május 25. a határideje a személyi jövedelemadó-bevallásnak, addig lehet rendelkezni az adó két százalékáról is. A megyei pénzügyi hivatal adatai szerint a 2004 óta biztosított lehetőséggel (első évben még adónk egy százalékát lehetett felajánlani) egyre többen élnek Háromszéken.