— Mi a legnagyobb akadálya annak, hogy a megye strukturális alapokat pályázzon meg?
— Amíg Háromszéknek óriási problémája a tulajdonviszonyok rendezetlensége, addig uniós pénzről nem is tudunk beszélni, még egy út esetében sem, ez alapfeltétel. De figyelnünk kell arra is, hogy országos szinten elsősorban nagyvárosok körül alakultak ki fejlődési gócpontok, oda jöttek a befektetők.
Számunkra tehát az a kihívás, hogy megtaláljuk-e itt a helyünket. Ebben a kérdésben elsősorban a fiataloknak nő meg a szerepe. Ezért hoztuk létre a gazdaság- és térségfejlesztési egyesületet (Adetcov), amely idéntől megkezdi tevékenységét. Idén kezdi el működését a Kovászna Megyei Turisztikai Egyesület is, amelynek feladata az idegenforgalmi stratégiák összehangolása lesz. Megalakítjuk továbbá a természetvédelmi egyesületet is. És ezért dolgoztunk ki nagyszabású, hosszú távra szóló projekteket.
— Melyek ezek a tervek?
— A Regionális Operatív Programba leadott pályázatok dokumentációjának elkészítésére Bukarestben már aláírtuk a szerződést. Ez a következő programokat érinti: Sugásfürdő felújítása, Kovászna város infrastruktúrájának rehabilitálása, ipari park létesítése, a 121-es megyei út (Kovászna—Kézdivásárhely), a 113-as megyei út (Kézdivásárhely—Sepsibükszád) korszerűsítése. De ilyen a sepsiszentgyörgyi fejlesztési pólus is. Félő ugyanis, hogy Brassó elszívja a munkaerőt, és mi a Cenk alatti város perifériájává válunk. A Sepsiszentgyörgy és környéke összehangolt fejlesztésére vonatkozó terv tartalmazza az ipari park, az agráripari park létrehozását, lakóparkok építését. Erre is van stratégia. A tömbházlakóknak legalább tíz százaléka megengedhetné magának, hogy sorház típusú lakást vásároljon. Ezzel pedig felszabadítanánk néhány tömbházat, és szociális lakásokat lehetne építeni, vagy fiataloknak lehetne kiadni.
— Vannak-e elképzelések a mezőgazdaságban?
— A parlagon maradt mezőgazdasági területek ügyében alternatív növénytermesztésre tervezünk egy tanácsadó céget. Területértékesítési szövetkezetet hozunk létre, eszerint tulajdonos maradok, és megállapodást kötök a termelővel. A megyében 12 000 hektár maradt ugaron, ebből 8000 hektár az Olt mentén. Itt kellene elindítani a bioenergia-termelésben használható növények termesztését. Most a tagosításra igyekszünk forrásokat szerezni, hogy ha van egy érdekelt, akkor kész területet tudjunk felajánlani. A kistermelők esetében a megoldás a termékértékesítési szövetkezet. Elsősorban a krumpli- és a zöldségtermelőkre gondoltunk. A Mórakert közhasznú társasággal folytatunk tárgyalásokat az agráripari park létrehozásáról a szépmezői farmon. A termékértékesítési szövetkezettől átveszik a terményt, itt válogatják, csomagolják, raktározzák, innen kerül piacra. Mi az ország közepén élünk, és 300 kilométeres körzetben 17 millió lakos van. Ezt ki kell használni.
— A megye infrastrukturális fejlesztését hogyan képzelik el?
— Létrehoztuk a Megyei és Községi Utakat Felügyelő Társaságot, feladata a versenytárgyalások lebonyolítása, stratégia, felügyelet, a nehéz-teherforgalom szabályozása, a sánctisztítás megszervezése. Lobbizni fogunk azért, hogy a megyénket átszelő országutakat a minisztérium felújítsa. A legfontosabb pedig az lenne, hogy az épülő repülőtérre és az autópályára legyen gyors kijárásunk. Most dolgozunk a megye vízellátási és csatornázási programján. Ennek összértéke 70—90 millió euró. Ehhez regionális vízszolgáltató céget kell létrehozni.
— Mi az, amit nem sikerült megvalósítani 2007-ben?
— Vadkárok esetében nem történt igazi előrelépés, az országutak mellett ki kellene alakítani a mezőgazdasági gépeknek, szekereknek az utat, a málnási sorompónál sokat kell állni, a rétyi keresztútnál nem sikerült kialakítani a körforgalmat.
Lejegyezte: FARCÁDI BOTOND
