Még mindig tabutéma a családok többségében a menstruáció, a fogamzás, a várandóság, a szülés; a fiatal lányok és kismamák nem kapnak kellő tájékoztatást ezekben a kérdésekben, és amikor szembesülnek, hogy mindez velük történik, legtöbbször a félelem lesz úrrá rajtuk, amely gátolja őket abban, hogy a megfelelő döntést hozzák – foglalható össze az Erdélyi Dúlák szervezésében Sepsiszentgyörgyön megrendezett Születés hete programjainak eddigi tapasztalata.
A hétfőn kezdődött rendezvénysorozat szerda délutáni kerekasztal-beszélgetésén a jelen lévő kismamákat mindkét előadó arra biztatta, a várandósság első pillanatától gyűjtsenek össze minél több információt jogaikról, figyeljenek minél többet magukra, de ne csak a testi változásokra, hanem a lelkiekre is, szülés előtt tájékozódjanak arról, milyen szokások vannak abban a kórházban, melyet választottak, és amikor odakerülnek, próbáljanak abból a baba és saját maguk érdekében minél többet javukra fordítani. Kérjenek segítséget, válasszanak maguknak olyan támogatót, akiben megbíznak, akit kényes helyzetekben is szívesen látnak maguk mellett, és ne a külső dolgokban keressék a hibákat, inkább forduljanak a megoldások felé – tanácsolta Monica Andrei orvosnő-homeopata.
Többen először hallottak arról, hogy az országban hivatalosan is működnek bababarátnak minősített kórházak (amit 1991-ben az Egészségügyi Világszervezet az UNICEF-fel közösen kezdeményezett abból a felismerésből kiindulva, hogy a szoptatás későbbi kimenetelében jelentős, hogy mi történik a kórházban a szülést követő első napokban), egyik közülük a marosvásárhelyi, amelynek rezidens neonatológusa, Szente Lilla az aranyóra (szülés utáni első óra) fontosságáról beszélt. Szerinte az anya hormonális ráhangolódása a baba fogadására, a szoptatásra tálcán kínálkozik az első órában, utána kemény munkával lehet elérni ugyanazt, ezért azt javasolja, a kismamák kérjék, szülés után adják oda nekik gyermeküket, hogy magukhoz ölelhessék, ilyenkor a babák nagyon aktívak, a következő huszonnégy órában aluszékonyak.
A résztvevők többek között rákérdeztek: sok esetben miért csak azután tudják meg, hogy újszülött kisbabájukat beoltották, amikor ez már megtörtént? Mi a kockázata a babára nézve a császármetszéses szülésnek? Ha olyan fontos az aranyóra, miért viszik el a kisbabákat születésük után az édesanya mellől? Valóság vagy mítosz a rettenetes szülési fájdalom? A válaszadók leszögezték: az anyának jogában áll megtagadni a védőoltások beadását, ha azokkal nem ért egyet; az orvosilag indokolatlan császármetszés semmilyen körülmény között nem javallott; a bababarát szemlélet kialakításában a kórházi alkalmazottaknak és a kismamáknak együtt kellene működniük; a fájdalom elviselésében szerepe van annak, hogy felismerjük és kezelni tudjuk félelmeinket.
