Farkas Réka
A gyakorlatban látszólag nem történik semmi, de egyre többet és egyre gyakrabban beszélnek a két nagy tervezett reformról, az alkotmánymódosításról és a regionális átszervezésről. Egyfolytában készülnek a tervezetek kidolgozására, politikai és szakmai bizottságok alakulnak, politikusok durrogtatnak hangzatos, zengzetes ígéreteket. Konkrétumról azonban alig hallani. Sok viszont a megnyugtatásként elhangzó ígéret, a hatalom képviselői gyanúsan sűrűn igyekeznek jó szándékukról meggyőzni a közvéleményt.
Alkotmánymódosításra szükség van, az elmúlt évek során számtalan hibája ütközött ki a jelenlegi alaptörvénynek, tisztázatlanok a különböző vezetői hatáskörök, az állam legfontosabb intézményeinek feladatai, az EU-s csatlakozás, az elmúlt évek pénzügyi, gazdasági válsága olyan új kérdéseket vetett fel, amelyekre Romániának is válaszolnia kell. Csakhogy a jelenlegi hiányosságok, hibák egy része éppen azzal magyarázható, hogy a politikum az előző alkotmánymódosításkor is pillanatnyi érdekeket kiszolgáló megoldásokat mutatott fel, s ha ez megismétlődik (márpedig minden jel erre utal), akkor néhány év múlva ismét változtatni kell majd azon az alapjogszabályon, mely más államokban sok tíz, esetenként több száz évig megkérdőjelezhetetlen téziseket mond ki.
Az elmúlt napokban bejelentették: május 20. után kezd dolgozni az alkotmánymódosító parlamenti bizottság, addig összegzik a különböző javaslatokat – csakhogy egyelőre a kiindulási pontnak számító alapelvek sem ismertek. Két napig tanácskozott egy szakértői, politikusi bizottság, és általánosságban beszélt néhány dologról Victor Ponta miniszterelnök, például a mindenféle kisebbségek jogainak szavatolásáról. Ugyanakkor sokat elárul a komolyságról és következetességről, hogy még a kormányzó pártok sem értenek egyet olyan alapvető kérdésekben, mint a tulajdonjog sérthetetlensége. Ponta ezt rugalmasan kezelné, a liberálisok ragaszkodnának hozzá.
Egy szó, mint száz, egyelőre csak elszólások, ötletelések szintjén lehet bármit tudni a kormány egyik vagy másik pártjának alkotmányozó szándékairól. Ahhoz képest, hogy másfél hónap múlva kész tervezettel, ősszel pedig parlament, majd népszavazás által is elfogadott új jogszabállyal akarnak előrukkolni, eléggé ráérősen mozgolódnak. Vagy nagyon tudják, csak kimondani nem merik, amit akarnak, s ez nem jó jel, vagy nagyon nem tudják, s a pillanatnyi ötletek, érdekek mentén lavíroznak, ami még rosszabb.
Egy biztos: kétharmados többségük van, s szinte bármit megtehetnek. Mondják, Románia érdekében dolgoznak, de valószínűbb, elsődleges céljuk saját hatalmuk megerősítése. No meg arra vigyázni, nehogy sérüljön az első cikkely egységes nemzetállamra vonatkozó meghatározása. A nyilatkozatok alapján ugyanis ez a román nép és politikusainak legnagyobb gondja.
