Épp ésszel nem tudom felfogni azt, mi késztet arra két bírót, hogy teljes egészében szétfújjon egy nagyon jónak ígérkező mérkőzést... Va­sárnap két, tudás és pontszám szempontjából egyforma csapat csatázott egymással a megyeszékhelyi sportcsarnokban, és kellett volna hagyni, hogy a lányok maguk döntsék el, ki a jobb. Én még azt is megértem, hogy kell segíteni a fővárosi együttesnek, de ennyire... A két sípmester 12 percnyi kiállítást és tíz hétméterest ítélt a szentgyörgyi alakulat ellen, a túloldalon pedig csak akkor érkeztek a büntetések, amikor a házigazdák már biztosan nem tudták megfordítani a mérkőzést.
A bukarestiek büntetőből szerzett gólja nyitotta meg a párharcot, majd nagy kapkodást követően elhúztak három gólra (1–4). A szentgyörgyiek lassan lendültek játékba, és negyedórányi küzdelem után átvették a vezetést (7–6). A folytatásban felváltva vezettek a csapatok, ám az első félidő hajrájában a vendégek voltak a jobbak, és kétgólos előnnyel vonultak szünetre (15–17). A térfélcserét követően gyorsan egyenlítettek a szentgyörgyiek (17–17), ám a rapidos lányok ekkor bírói segítséget kaptak, és másfél perc leforgása alatt két hétmétereshez jutottak, amit Moise magabiztosan értékesített (17–19). A továbbiakban a játékvezetők mindent megtettek, hogy a fővárosiak előnye folyamatosan nőjön, mi meg szaladtunk az eredmény után. A 42. percben pillanatokra hármas emberhátrányban voltak Farkas Csaba és Szerző Árpád tanítványai, akik ádáz harcot vívtak ellenfeleikkel és a sípmesterekkel. Az 51. percben dobhattunk először hétméterest, amit sajnos Hendrik kihagyott (25–30). A véghajrában két tapasztalt kézilabdásunk mellett több ifjúsági játékosunk is lehetőséget kapott, a vendégek pedig ezt jól használták ki, és hétgólos különbséggel nyerték meg a találkozót. A vereség ellenére dicséret illeti a szentgyörgyi lányokat, akik akkor is küzdöttek, amikor mások már rég feladták volna. Szép volt!