Május 13. E napon kezdődött 1966-ban Essenben a XIV. kötöttfogású birkózó Európa-bajnokság. A könnyűsúlyú Ster Antal ezüstérmet szerzett, akárcsak a nehézsúlyú Kozma István, a félnehézsúlyú Kiss Ferenc a hatodik helyen zárt. * 1972. május 13-án kezdődött Konstancán a súlyemelők XXXI. Európa-bajnoksága. A lepkesúlyú Szücs Lajos egy aranyérmet (lökés) és két bronzérmet szerzett (összetett és nyomás), szakításban 4. lett. * 1973. május 13-án fejeződött be Grenoble-ben a férfi tornászok X. Európa-bajnoksága. Magyar Zoltán lólengésben megszerezte első Európa-bajnoki címét, Molnár Imre pedig bronzérmes lett lóugrásban. * 1981. május 13. Budapest, Népstadion, 62 000 néző előtt: Magyarország–Románia 1–0 (1–0). Barátsá­gos labdarúgó-mérkőzés. Játékvezető: Ponnet (Belga). Magyarország: Katzirz–Martos, Bá­lint, Garaba, Tóth J.–Müller (Szántó, 78. p), Nyilasi, Varga J.–Fazekas, Kiss L. (Bodonyi, 74. p), Töröcsik. Románia: Iordache–Negrilă, Ştefănescu, Tilihoi, Munteanu II.–Stoica, Beldeanu, Iordănescu (Răducanu M., 68. p), Balaci–Krizsány Zoltán, Cămătaru. Gólszerző: Fazekas (18. p). * Hetvennégy évvel ezelőtt született Csíkszeredában Varga Dezső jégkorongozó, három téli olimpia résztvevője, Innsbruckban (1964) a 12., Grenoble-ben (1968) a 12. és Innsbruckban (1976) a hete­dik helyen végzett a román válogatottal. * Ma hetvenegy éves Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke, ma is a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, a férfi párbajtőrvívás kétszeres olimpiai bajnoka (1968 és 1972), valamint a montreali olimpia (1976) negyedik helyezettje.
1900. május 14-én nyitotta meg Párizsban Emil Loubet,  Franciaország köztársasági elnöke a népek békéjének és egységének jegyében a második újkori olimpiát, amelyen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nyilvántartása szerint 22 ország 1066 versenyzője – köztük hat nő – küzdött a bajnoki címekért, az érmekért. A magyarok mérlege: egy bajnoki cím: Bauer Rudolf, diszkoszvetés, két második hely: Halmay Zoltán, 200 m gyors- és 4000 m gyorsúszás, két harmadik hely: Gönczy Lajos, magasugrás, Halmay Zoltán, 1000 m gyorsúszás. * 1950. május 14-én kezdődött Budapesten a II. női kosárlabda Európa-bajnokság. A bajnoki címet a szovjet válogatott szerezte meg (a döntőben 45:32-re győzte le a magyarokat), 2. Magyarország – Blahó Kálmánné, Csúcs Anna, Fekete Ilona, Fekete Margit, Kintli Kálmánné, Lőrincz Andorné, Nagy Ferencné, Nagy Mária, Obermayer Edit, Sárosdy Béláné, Stieber Lajosné, Varsányi Imréné, Vékony Ilona, Vincze Györgyné –, 3. a csehszlovák válogatott, soraiban Patkó Verával, Vágner Adéllal. * 1951. május 14-én kezdődött Milánóban a XII. ökölvívó Európa-bajnokság. Papp László megszerezte második Európa-bajnoki címét (nagyváltósúly), a könnyűsúlyú Juhász István ezüstérmet, a pehelysúlyú Kisfalvi István és a harmatsúlyú Erdei János bronzérmet szerzett. * 1970. május 14-én született Balánbányán (és Kézdivásárhelyen nevelkedett) Selymes VI. Tibor labdarúgó, a Selymes labdarúgócsalád hatodik befutott futballistája. Édesapja, Béla sorrendben a negyedik gyerek volt a sepsiszentgyörgyi Selymes családban, a legnagyobb testvér a válogatott Miklós, a második fiú, Tibor az A-osztályban focizott, a harmadik, György a B-osztályig jutott, viszont remekül asztaliteniszezett, az ötödik testvér, István szintén A-osztályos játékosként öregbítette a focicsalád hírnevét, a kis Tibor tehát génjeiben hordozta labdarúgó-tehetségét. Labdarúgó-pályafutása Kézdivásárhelyen kezdődött, aztán a Brassói FCM, majd a Bukaresti Dinamo színeiben folyatódott, innen került a válogatottba, mellyel részt vett az Egyesült Államokban rendezett világbajnokságon. A világbajnokság után játszott a belgiumi Anderlechtben, a Cercle Bruges-ben, majd a Szombathelyi Haladásban és a Deb­receni VSC-ben. A többszörös válogatott játékos Székelyudvarhelyről nősült, két gyermek édesapja.
Május 15. Ludwigshafenben e napon ért véget az 1977-es cselgáncs Európa-bajnokság. A 65 kg-os súlycsoportban Szabó Ferenc ezüstérmet szerzett, a román színekben indult Szabó József (60 kg) pedig bronzzal térhetett haza, ráadásul kettővel, hiszen a román együttes nyerte a csapatverseny bronzérmét is. A nehézsúlyú Petrovszky Mihály, valamint az abszolút kategóriájú Varga Imre egyformán az 5. helyen végzett. * Ma ötvenhat éve született az egykori birkózó (ma színész), a moszkvai olimpia aranyérmese, Növényi Norbert (90 kg, kötöttfogás). * Hatvanadik születésnapját ünnepli ma Kolczonay Ernő vívó, a moszkvai olimpia ezüstérmes (egyéni) párbajtőrözője, a szöuli játékok hatodik helyezettje (párbajtőr, csapat), Barcelona (1992) ezüstérmese (párbajtőr, csapat). * 1955. május 15. Koppenhága, Boldklub-pálya, 41 000 néző előtt: Dánia–Magyarország 0–6 (0–3). Barátságos labdarúgó-mérkőzés. Játékvezető: Luly (angol). Dánia: Henriksen–Schmidt, F. Jörgensen, B. Larsen–E. Jensen, Olesen–J. Hansen, Lundberg, Birkeland, J. P. Hansen, P. Pe­dersen. Magyarország: Danka–Buzánszky, Lóránt, Várhídi–Bozsik, Szojka–Sándor, Kocsis, Palotás (Csordás, 46. p), Puskás, Hidegkuti. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv. Gólszerzők: Kocsis (2., 52. p), Palotás (24. p), Sándor (31., 69. és 87. p).
Május 16. 1927-ben Berlinben e napon kezdődött a III. ökölvívó Európa-bajnokság. Kocsis Antal (légsúly) ezüstérmet, Gelbai-Gelb Miklós (pehelysúly) és Balázs István (váltósúly) bronzérmet szerzett. * 1968. május 16-án született Nagybányán Lung Noémi úszó. Az első világraszóló eredményét 1985-ben a szófiai Európa-bajnokságon érte el 400 m vegyesen, amikor 4:50,92 perces idejével az előkelő negyedik helyen csapott a célba. Egy évvel később a madridi világbajnokságon 4:45,44 perces idejével felúszott a 400 m vegyes dobogójának harmadik fokára, 200 m vegyesen, akárcsak a szófiai Európa-bajnokságon, a negyedik helyet szerezte meg, 400 m gyorson pedig az 5. helyen érkezett a célba. Az 1987-es Universiadén öt aranyérmet (200 m vegyes, 400 m vegyes, 200 m gyors, 400 m gyors és 800 m gyors) és két ezüstöt (200 m pillangó és 4x200 m gyors) szerzett. Ugyanebben az évben a strasbourgi Európa-bajnokságon újabb három éremmel gazdagította gyűjteményét, aranyérmes lett 400 m vegyesen, ezüstérmes a 4x200 m-es váltóval és bronzérmes 200 m vegyesen. A szöuli olimpia következett. 400 m vegyesen ezüstérmet szerzett, 200 m vegyesen pedig bronzot. 1989-ben még rajthoz állt a bonni Európa-bajnokságon, de már nem tudta felvenni a versenyt az új hullámmal, a Hunter–Egerszegi duóval. 400 m vegyesen a negyedik helyen érkezett célba. Az Európa-bajnokság után elhagyta szülővárosát, Nagybányát, elhagyta Romániát, és külföldre távozott, nagy űrt hagyva maga után a romániai úszósportban. * Ma negyvennyolc éves Kőszegi Dunka Rodika tornász, a moszkvai olimpia ezüstérmese (csapatban) és hetedik helyezettje egyéni összetettben.
1928. május 17-én nyitották meg az amszterdami, úgymond „fapapucsos” olimpiát. Hogy honnan a fapapucs? Először is ez Hollandia jelképe, aztán a papucs a házias béke jelképe, szimbóluma. Nem csoda tehát, ha az amszterdami olimpia teljes mértékben a béke jegyében zajlott le. Méghozzá két mikós diák, két atléta, Péter László és Dávid József részvételével. Az amszterdami játékokon egyébként 46 ország 2724 férfi és 290 női versenyzője küzdött 15 sportág 109 versenyszámában a bajnoki címekért és a bajnokság érmeiért. Magyarországot 57 versenyszámban 94 férfi és 16 női versenyző képviselte. Eredményesen. A magyar aranyérmesek: Keresztes Lajos (birkózás, kötöttfogás, könnyűsúly), Kocsis Antal (ökölvívás, légsúly), Mező Ferenc (művészeti verseny, irodalom, epikai műfaj: Az olympiai játékok története), Tersztyánszky Ödön (vívás, kard egyéni), kardcsapat (Garay János, Glykais Gyula, Gombos Sándor, Petschauer Attila, Rády József, Tersztyánszky Ödön), ezüstérmesek: Bárány István (úszás, 100 m gyors), Papp László (birkózás, kötöttfogás, középsúly), Petschauer Attila (vívás, kard egyéni), Szepes Béla (atlétika, gerelydobás), vízilabdacsapat (Barta István, Halassy Olivér, Homonnai Márton, Ivády Sándor, Keserű II. Alajos, Keserű I. Ferenc, Vértesy József), 4. helyezettek: Kárpáty Károly (birkózás, kötöttfogás, pehelysúly), 4x200 m gyorsváltó (úszás, a váltó tagjai: Wanié András, Szigritz-Tarródy Géza, Wanié Rezső, Bárány István), torna, összetett, csapat (Hámos Mária, Hennyei Aranka, Herpich Rudolfné, Kael Anna, Kövessi Margit, Rudas Irén, Szeiler Nándorné, Szöllősi Ilona, Tóth Judit), 5. helyezettek: Gombos Sándor (vívás, kard egyéni), Széles János (ökölvívás, harmatsúly), Zombori Ödön (birkózás, kötöttfogás, légsúly), tőrcsapat (Kálniczky Gusztáv, Piller-Jekelfalussy György, Rády József, Rozgonyi György, Tersztyánszky Ödön, Tóth Péter), 6. helyezettek: Badó Rajmund (birkózás, kötöttfogás, nehézsúly), Dany Margit (vívás, tőr egyéni), Szalay Imre (birkózás, kötöttfogás, nagyközépsúly). * 1953-ban e napon kezdődött Varsóban a XIII. ökölvívó Európa-bajnokság. A könnyűsúlyú Juhász István ezüstérmet, a kisváltósúlyú Szakács Béla és a Romániát képviselő Ambrus Ferenc bronzérmet szerzett. * Százhat évvel ezelőtt született Elek Ilona vívónő, becenevén Csibi, három olimpiai játék résztvevője. Berlinben (1936) és Londonban (1948) egyaránt aranyérmet szerzett, Helsinkiben pedig ezüstöt a női tőrvívás egyéni számában. Túl az olimpiákon 6 világbajnoki címmel, 4 ezüst- és 2 bronzéremmel, 5 Európa-bajnoki arany- és 1 ezüstéremmel bizonyította világnagyságát.
1952. május 18-án kezdődött Moszkvában a III. női kosárlabda Európa-bajnokság, melyen a szovjet és a csehszlovák válogatott mögött a 3. helyen zárt a magyar együttes – Bárány Mária, Blahó Kálmánné, Bokody Károlyné, Fekete Ilona, Fekete Margit, Kardos Vera, Nagy Ferencné, Nagy Mária, Kamarás Istvánné, Szabó Ágnes, Szekendy Irén, Tasi Jánosné, Várkonyi Edit. * Ma negyven éve született Csíkszeredában Ko­vács Erika bobversenyző, aki a Salt Lake City-i téli olimpián a 15. helyen végzett a kettes bobok versenyén. * Harminchét évvel ezelőtt hunyt el Budapesten Payr Hugó, az első londoni olimpia (1908) kétszeres negyedik helyezett (kötöttfogás, kisnehézsúly és nehézsúly) birkózója. * 1952. május 18., Budapest, Üllői úti stadion, 38 000 néző előtt: Magyarország–Német DK 5–0 (2–0). Barátságos labdarúgó-mérkőzés. Vezette: Szleifert (lengyel). Magyarország: Grosics–Buzánszky, Börzsey, Lantos–Bozsik, Zaka­riás–Sándor, Hidegkuti, Szusza, Pus­kás, Czibor (Kocsis, 46. p). Szövetségi ka­p­itány: Sebes Gusztáv. NDK: Ritter–Norhaus, Rapp­silber, Eilitz–Scherbaum, Wohlfarth–Schrö­ter, Krause, Schöne, Müller, Franke. Gó­lszerzők: Hidegkuti (14. és 73. p), Szusza (19. p), Kocsis (59.p), Sándor (84. p).
1940. május 19 . Budapest, Üllői úti sta­dion, 20 000 néző előtt: Magyarország–Románia 2–0 (0–0), barátságos mérkőzés. Játékvezető: Popovics (jugoszláv). Magyar­ország: Csikós–Pákozdi, Sárosi III., Polgár–Király, Dudás–Kincses, Sárosi, Toldi, Ha­rangozó, Gyetvai. Szövetségi kapitány: Gin­zery Dénes. Románia: Dávid–Sfera, Len­gheriu–Vintilă, Juhász, Demetrovici–Bindea, Sárváry-Spielmann, Barátky, Reuter, Po­pes­cu. Gólszerzők: Sárosi (73. p), Gyetvai (74. p). * 1950. május 19-én új kalapácsvető-világcsúcsot döntött Németh Imre. Az új rekord: 59,88 m. A régit is ő tartotta 59,57 m-rel. * E napon ünnepli nyolcvanharmadik születésnapját Kocsis Ferenc szatmárnémeti tornász, aki tagja volt a helsinki olim­pián (1952) 20. helyen végzett román tor­nacsapatnak. 1967. május 19-én kezdődött Minszkben a XV. kötöttfogású birkózó Eu­rópa-bajnokság, melyen a légsúlyú Varga János, a félnehézsúlyú Kiss Ferenc és a nehézsúlyú Kozma István aranyérmet szerzett. Erre mondják: három a magyar igazság.