Az OLAF mintájára létrehozott román kormányszerv (DLAF) tavaly 310 ügyet vizsgált, ebből 150-et zárt le. Ezekben az ügyekben az elkövetők 14 millió eurónyi uniós támogatást térítettek el, az okozott kárból 2,3 millió eurót sikerült visszaszerezni. A leleplezett csalásokban ötven vádlottat ítéltek – hetet letöltendő, a többieket felfüggesztett – börtönbüntetésre, négy esetben pedig bírságot szabtak ki.

Vidékfejlesztés ortodox papokkal
Az ortodox papok is népszerűsíteni fogják az európai uniós támogatásokban rejlő lehetőségeket, miután a mezőgazdasági minisztérium együttműködési megállapodást kötött a görögkeleti egyházzal. A megállapodást Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter és Daniel pátriárka látta el kézjegyével. A dokumentum szerint az ortodox egyház papjai ezentúl részt vesznek a szaktárca vidékfejlesztést célzó intézkedéseinek népszerűsítésében, így például az európai uniós pénzek lehívásának módozatairól, valamint a gazdák tömörülésének előnyeiről is beszélnek híveiknek. Erre azért van szükség – magyarázta George Grigoriţa, a pátriárkai hivatal tanácsadója –, mert a román falvak népessége elöregedett, a fiatalabb nemzedékekkel pedig meg kell értetni a mezőgazdaságban való vállalkozás fontosságát. A tanácsadó szerint minden egyházmegyének van egy mérnöki és teológusi végzettséggel egyaránt rendelkező mezőgazdasági tanácsadója, akik továbbítani fogják a minisztériumból érkező információkat a papokhoz. A kezdeményezés legfőbb célja, hogy csökkenjen a fiatalok városokba vagy külföldre való vándorlása.

Elhúzódhat az alkotmánymódosítás
Az alkotmánymódosítással foglalkozó parlamenti bizottság május 27-ig meghosszabbította a módosító javaslatok, illetve az alkotmányos fórum által elkészítendő jelentés benyújtásának határidejét, amely ma járt volna le. A bizottság jóváhagyta egy alkotmányjogban jártas, az akadémiai és egyetemi szférából származó szakértői csoport létrehozását is, amellyel tanácskozni lehet az alaptörvény módosításáról. A csoportba ezután lehet személyeket javasolni, de várják a különböző pártok, civil szervezetek alkotmánymódosítási kezdeményezéseit is.

Teljes a bizottság
Kiteljesedett az RMDSZ, a Dél-Tiroli Néppárt és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója által alapított európai polgári kezdeményezési bizottság: Annewietske de Vries, a Nyelvi Sokszínűséget Támogató Hálózat (NPLD) elnöke hetedikként csatlakozott hozzá. A hollandiai Fríz­földön élő munkáspárti politikus a tartományi kormányzat minisztere, a fríz városok vezető testületének  tagja. Az NPLD egész Európára kiterjedő hálózatot működtet a nyelvi politikák támogatása területén az alkotmányos, regionális és kis államok nyelvei számára. Tagjai között vannak kor­mányok, tartományi kormányok, civil szervezetek, egye­temek és egyesületek. A harminchárom tag között találhatók a breton, gall, korzikai, galíciai, katalóniai, fríz, welsh, észt, navarrai, ír, baszk, litván, svéd, finn, kornis, számi és számos más regionális és nyelvi kisebbség képviselői. Az Annewietske de Vries belépésével kiteljesedett kisebbségi európai polgári kezdeményezés bizottságának további tagjai: Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Luis Durnwalder, Dél-Tirol tartomány kormányzója, Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi német kormány miniszterelnöke, Anke Spoo­rendonk, Schleswig-Holstein tartomány igazságügyi, művelődési és Európa-ügyi minisztere, Valentin Inzko, az ENSZ Bosznia-hercegovinai főképviselője. A bizottságban ezzel Románia, Olaszország, Ausztria, Németország, Dánia, Belgium és Hollandia polgárai lesznek jelen, de számos további európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbség, regionális vagy nyelvi csoport részt vesz abban a közös erőfeszítésben, amelynek célja az Európai Unió intézményeit rábírni arra, hogy a kisebbségvédelem területén intézkedéseket és szabályozásokat foganatosítson.