Kifejtette: a túlzottdeficit-eljárás most nem szerepelt a tanács hivatalos napirendjén, de a megbeszélések szünetében röviden alkalma nyílt szót váltani Olli Rehnnel, aki elmondta, hogy a bizottság már ismeri a költségvetés egyenlegét javítani hivatott intézkedéseket, kollégái már elemezték is a tervezett lépéseket, amelyeket biztatóaknak nevezett. Varga Mihály jelezte: május második felében derül ki, hogy Magyarország kikerülhet-e a túlzottdeficit-eljárás alól.

Bércsökkentés Szlovéniában
Szlovéniában a kormány és a szakszervezetek előzetes megállapodást kötöttek a közszféra dolgozóinak 4,8 százalékos bércsökkentéséről, ez része azoknak a rendkívüli intézkedéseknek, amelyek révén várhatóan sikerül elkerülni, hogy nemzetközi mentőövet kelljen kérnie az országnak. Illetékesek tegnapi közlése szerint a bércsökkentéssel idén 108,6 millió eurót, jövőre további 182,6 millió eurót sikerül megtakarítania Szlovéniának. A tegnapi megállapodást hivatalosan még jóvá kell hagynia a kormánynak, a parlamentnek és a vezető szakszervezeteknek a tervezett, július elsejei bevezetés előtt. A szlovén kormány május 9-én állami vállalatok privatizációját, adóemelést és megszorító intézkedéseket is tartalmazó akciótervet fogadott el. Az akcióterv 15 állami vállalat privatizálását irányozza elő. A program az áfa 2 százalékpontos megemelését 22 százalékra júliusra hozza előre 2014 januárjáról, a vagyonadó bevezetését pedig az eredetileg tervezett 2015-ről 2014 januárjára.

Szíria: 120 ezer halott
Legalább 94 ezer halálos áldozata van a már több mint két éve tartó szíriai konfliktusnak, de a halottak tényleges száma akár 120 ezer is lehet – közölte tegnapi becslését az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja. A londoni székhelyű OSDH szerint a konfliktusban mintegy 41 ezer alavita halt meg. A lakosság mintegy 11 százalékát adó vallási kisebbség tagja Bassár el-Aszad szíriai elnök is. Rámi Abder-Rahmán, a szervezet elnöke elmondta, hogy a síita iszlám felekezet veszteségmérlegét nyolc különböző alavita forrásból erősítették meg. A szíriai konfliktus az Aszad család négy évtizede tartó uralma elleni békés tüntetésként indult, majd idővel véres polgárháborúba fordult, szembeállítva a többségi szunnitákat az országban élő kisebbségekkel, mindenekelőtt az alavitákkal. Az ENSZ adatai szerint a közel-keleti országot sújtó válság miatt már 1,4 millióan menekültek külföldre, míg 4,2 millióra tehető azok száma, akik otthonukat elhagyva az országon belül kerestek menedéket. Az OSDH közölte azt is: továbbra sem tudnak annak a 10 ezer embernek a sorsáról, akiket a damaszkuszi vezetés bebörtönzött, illetve arról a 2500 katonáról sincs hír, akiket a felkelők ejtettek foglyul.