A KPMG második nemzetközi felmérése szerint a pénzmosás elleni intézkedésekre fordított kiadások átlagosan 58 százalékkal nőttek az elmúlt három évben világszerte, de Észak-Amerikában, a Közel-Keleten és Afrikában hetven százalékkal vagy akár azt meghaladó mértékben. A kábítószer-kereskedelemből, fegyverkereskedelemből és egyéb bűncselekményekből származó illegális bevételek éves szinten meghaladják az ezermilliárd amerikai dollárt, ezért a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése továbbra is komoly kihívást jelent a bankszektor számára.

A KPMG csalások, korrupciós ügyek és vállalati bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó üzletága (Forensic Services) a pénzmosásról szóló első, 2004-es felmérése után most ötvenöt ország vezető bankjainál azt vizsgálta, hogy milyen eredményeket értek el a pénzintézetek az elmúlt három évben ezen a téren.

Jimmy Helm, a KPMG közép-kelet-európai Forensic csoportjának vezetője szerint a bankok egyre inkább globális méretet öltöttek, piacaik és szolgáltatásaik összetettebbé váltak, a korábbinál többet fektettek be fejlődő piacokon, és jelentősen nőtt a magánkézben lévő vagyon mértéke. Az új Bázel II. keretszabályozásnak megfelelő törvénymódosításokkal, a pénzmosás ellen hozott intézkedések erősödésével, és többek között a pénzmosás elleni 3. uniós direktíva elfogadásával nagyobb hangsúly került a vállalatirányítás és a vállalati felső vezetés elszámolási kötelezettségére.

A 2007-es felmérés ― amely 55 ország 250 vezető bankjának 25 százalékát lefedi, és a korábbinál alaposabban vizsgálta a fejlődő piacokat ― megerősíti, hogy a pénzintézeteknél jelentős mértékben nőttek a pénzmosás-megelőző rendszerekre és ezek fejlesztésére fordított befektetések.

A növekvő kiadások elsődleges célterülete a pénzügyi ügyletek ellenőrzése, ezt követi a banki szakemberek szakmai képzése, valamint a törvényi szabályozásoknak való megfelelés.

Az elemzés szerint a bankokról elmondható, hogy a pénzmosás elleni kockázatokat a korábbinál sokkal átfogóbb megközelítéssel kezelik: a nemzetközi téren aktív bankok 85 százalékának van komplex pénzmosás elleni politikája, egyre több bank használ megfigyelő és tesztelőprogramot, és szervezetükön belül is egyre szélesebb körben alkalmazzák azokat. A fejlettebb megfigyelési technológiák ellenére is a bankok 97 százaléka nyilatkozott úgy, a személyzet éberségére van szükségük ahhoz, hogy kiszűrjék és azonosítsák a gyanús ügyleteket.

A bankok több mint hetven százalékánál a gyanús cselekményekről szóló jelentések száma is emelkedett, de a pénzintézetek elégedetlenek azzal, ahogy a szabályozó hatóságok fogadják és értékelik a gyanús cselekményekről szóló jelentéseiket.

Az Európai Unió 3. direktívájában előírt, a tagállamokban 2007. december 15-től kötelező követelmény a közszereplők és családtagjaik mint leendő banki ügyfelek fokozott átvilágítása. A 2007-es KPMG-felmérésből egyértelműen kitűnik, a megkérdezett bankok erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy azonosítsák azokat közszereplőket, akik a pénzmosással kapcsolatos pénzek csatornái lehetnek. Ma a bankok hetven százaléka ellenőrzi, vizsgálja kiemelten a közszereplő ügyfeleket, szemben a három évvel korábbi 45 százalékos aránnyal. Ám mindez a globális méretű pénzintézetek esetében érvényes ― a kis- és közepes méretű bankok még nem követik e gyakorlatot.

(MTI―i.)