Technikailag kikerült a recesszióból a magyar gazdaság, miután 0,7 százalékkal nőtt az idei első negyedévben a tavalyi utolsóhoz képest a GDP. A tavalyi első negyedévhez képest, tehát éves összehasonlításban mínusz 0,9 százalékos a változás, ami egyrészt jobb a várakozásoknál, másrészt tavaly a szökőnap miatt egy nappal hosszabb volt a negyedév, ennek a hatásnak a kiszűrésével már csak mínusz 0,3 a visszaesés. Nagyon örülni azért még korai lenne, az igazi kérdés az, hogy éves szinten lesz-e magyar növekedés, és ha igen, mekkora. A második negyedéves adatok már többet mondhatnak, és akkor látni fogjuk azt is, kell-e a Varga-csomag, és ha igen, hány szakasza lép életbe.
Az ipari termelés kedvező első negyedéves teljesítménye, a kiskereskedelmi forgalom stabilizálódása, valamint az építőipar tavalyinál kedvezőbb teljesítménye előrevetítette, hogy a technikai recessziónak vége lehet, miközben az éves szintű visszaesés mértéke is markánsan enyhül – mondja Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Suppan a következő negyedévekben további növekedésre számít, amit támogathat az infláció visszaesése miatt érezhetően növekvő reálbérek hatására fokozatosan élénkülő fogyasztás, az autóipari kapacitások fokozatos felfutása, az EU által támogatott beruházások, valamint a kedvezőbb mezőgazdasági kilátások. Az év közepétől pedig tovább javíthatják a növekedési kilátásokat az Audi üzembe helyezése, valamint a remélhetőleg javuló európai növekedési kilátások.
Az igazi kérdés leginkább az, hogy az év egészére nézve mekkora lehet a bővülés, idén a GDP kis növekedését az export és a turizmus támogathatja, és a mezőgazdaságban is van esély arra, hogy beindul a növekedés, ezen kívül a lakossági fogyasztás is jobb lehet. Rossz hír, hogy a beruházások továbbra is gyengélkednek, áttörés pedig idén sem várható. Hogy az első negyedévi korrekció után fennmarad-e a növekedés, vagyis valóban növekedni tud-e a gazdaság, az inkább a második negyedévben derülhet ki.
Eközben az Európai Bizottság is változtatott az előrejelzésén, télen még 0,1 százalékos visszaeséssel számoltak, a tavaszi prognózis 0,2 százalékos növekedésről szólt. A két előrejelzés tehát sokat közeledett egymáshoz, de a kis különbség is sokat számít: ha Brüsszelnek és nem a kormánynak van igaza, az mintegy 150 milliárdos további kiigazítási igényt jelent.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt pénteken jelentette be három lépcsőből álló intézkedéscsomagját. Ennek első lépcsőfoka a 92,9 milliárd forintos zárolás és kiadáscsökkentés az idei évben, melyből 68,9 milliárd forintra rúg az egyes fejezeteknél történő kiadászárolás. A tárcavezető a csomag bejelentésekor azt mondta, meg kell nézni a növekedési adatot, és egyeztetni kell Brüsszellel, ennek fényében dönteni arról, hogy szükség van-e a második és harmadik lépésre, vagyis a beruházások leállítására és újabb adóemelésekre.
Csökkent 1,0 százalékkal az euróövezet 17 országának hazai összterméke (GDP) az idei első három hónapban az előző év hasonló időszakához képest, míg az Európai Unió 27 tagállamában 0,7 százalékkal esett vissza a gazdaság – közölte az Eurostat, az EU statisztikai hivatala szerdán. A tavalyi utolsó negyedévvel összevetve az eurózónában 0,2 százalékos, az EU egészében pedig 0,1 százalékos volt a visszaesés.
