A kedden hivatalosan is beterjesztett dokumentum azt is kéri, hogy azokban a régiókban, ahol jelentős számú kisebbség él, nyelvüket hivatalos nyelvként ismerjék el. Az RMDSZ ugyanakkor szorgalmazza, hogy Románia államfőjét ne közvetlenül válasszák meg, hanem a parlament két házának együttes ülésén, kétharmados többséggel szavazzanak személyéről. A szövetség elkülönítené a szenátus és a képviselőház jogkörét. Az RMDSZ törölné az alaptörvényből a sürgősségi kormányrendelet intézményét, és szigorúan korlátozná a parlamenti felelősségvállalások számát. Kelemen szerint a jogkörök szétválasztása jelentős mértékben felgyorsítaná a jogalkotási folyamatot. Az RMDSZ ugyanakkor javasolja, hogy a jövőben az ügyészek ne legyenek tagjai a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak, mivel a szövetség – az európai gyakorlatnak megfelelően – az ügyészséget a végrehajtó hatalom részeként kezelné. A szövetség alkotmányba foglalná a szubszidiaritás elvét is, mivel fontos, hogy a döntések meghozatala minél közelebb kerüljön az állampolgárokhoz. Átírnák azokat a cikkelyeket is, amelyek mások módosítását korlátozzák – a korlátozásokat ugyanis csak néhány alapelv (az alkotmányos demokrácia és a politikai pluralizmus) esetén tartanák helyénvalónak. Előírnák a parlament számára az alkotmánybírósági határozatok kötelező betartását is.

Öt év alatt tízezer menesztés
2013 és 2018 között 10 500 állami alkalmazottat menesztenek, ha a parlament rábólint a kormány elképzeléseire. A tömeges leépítések társadalombiztosítási törvénytervezete tegnap került a szenátushoz.
Értékesebb az ételjegy
Megemelte az ételjegyek és a bölcsődei értékjegyek értékét egy rendeletében a munkaügyi minisztérium. Egy ételjegy ezentúl 9 lej helyett 9,35 lejt fog érni, a jelenleg 400 lejes bölcsődei jegy értéke 20 lejjel emelkedik.

Kudarcba fulladt magánosítás
Kudarcba fulladt a román állami vasúttársaság teherszállító-részlegének eladása. A közlekedési minisztérium tegnapi közlése szerint az 51 százalékos részvénycsomag iránt két vállalat és egy konzorcium érdeklődött, ajánlatuk azonban nem megfelelő, ezért a folyamatot újrakezdik. Románia a Nemzetközi Valutaalappal szemben vállalta, hogy június 20-ig privatizálja a veszteségesen működő vállalatot, amelyet  180 millió euró kikiáltási árral bocsátott áruba, és adósságainak egy részét is eltörli.

Kinevezték az ügyészségi vezetőket
Kinevezte tegnap az ügyészségi vezetőket Traian Băsescu államfő, elfogadva politikai ellenfele, Victor Ponta miniszterelnök jelöltjeit. Ponta – ideiglenes igazságügyi miniszterként – áprilisban ugyanazt a Tiberiu Niţut jelölte legfőbb ügyésznek, akinek a kinevezését Băsescu januárban elutasította, a korrupcióellenes főügyészség élére pedig Laura Codruţa Kövesi volt legfőbb ügyész került, akit kormányzati körökben az államfő emberének tartanak. Băsescu sajtóértekezleten jelentette be, hogy a jelöléseket elfogadta, de elutasította azt a feltételezést, hogy Kövesi kinevezése érdekében alkut kötött volna a kormányfővel; Niţu pedig eddig is a legfőbb ügyész helyettese volt, és korábbi kinevezésére jobboldali kormányzat idején került sor. Az államfő egy éven belül választ vár a legfőbb ügyésztől: ki hozta meg az 1989-es forradalom idején a politikai döntést arról, hogy a katonaságot és a hazafias gárdákat éles töltényekkel ellátva vessék be a rendszerellenes tüntetők ellen. A Ceauşescu-diktatúra megdöntését eredményező 1989-es megmozdulások idején több mint ezer ember vesztette életét, túlnyomó többségük a diktátor elfogása után. Băsescu kijelentette: tévednek azok, akik azt hiszik, hogy az ügyészek egyik vagy másik politikai tábornak engedelmeskednek, a vádhatóság egyedül a törvénynek tartozik engedelmességgel.