A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium diákjai nevezetes városokat mutattak be, ahol soha nem jártam, de olvastam róluk, mert érdekeltek. Az egyik helyes lány az andalúz kultúráról mesélt, képekkel is illusztrálva mondandóját. Így hát sohasem késő alapon egy diáklánytól is tanultam valamit. Meglepően ügyesek voltak, és köszönöm nekik, hogy egy rövid időre feledtették gondjaimat. Én is elmondtam, hogy négy évig koptattam a Kanta utcát mint copfos kis falusi leányka, édesanya nélkül, távol a családtól, bentlakásban. Gyenge András nagybátyám sűrűn látogatott mindenféle finomságokkal, olyankor szaladtak a lányok, és kiabálták, hogy megjött a piros Jáva motor! Éppen 45 éve végeztem abban az iskolában, amelyet akkor másként neveztek. Szigorúság volt, és sokat dolgoztunk a tanulás mellett az iskola kiskertjében és a mezőkön is, de két nevelőnőnk segítségével átvészeltünk mindent, és ami a legfontosabb: szerettük és tiszteltük őket és tanárainkat! Egy csínyt is felidézek: egyszer a fél iskola kiszökött moziba, egy sírós indiai filmre, de sokunkat elkaptak, és a 9-es magaviseletért lett aztán az igazi sírás! Jó hangú osztálytársam, Buksa vigasztalni próbált, énekelte nekem, hogy „a vén budai hársfák békésen suttognak” – azért ezt, mert akkor Budainak hívtak. Az idő múlásával a rossz emlékek is megszépülnek, ezért ajánlom, hogy tiszteljétek és szeressétek tanáraitokat, és a szülők tanácsait is próbáljátok megfogadni, mert később kiderülhet, hogy igazuk van. De amúgy hajrá, gyerekek, csak így tovább!
FERENCZ BÉLA, Sepsiszentgyörgy. Azt mondják, evés közben jön meg az étvágy. A minap vettem egy szeletelt kenyeret, ami csak aznap volt fogyasztható. Másnap apró fekete pettyek jelentek meg a szép fehér szeleteken, ezeket még kicsipegettem, de harmadnap már olyan volt, mintha mákkal szórták volna meg. Nagyon megundorodtam és felháborodtam, hogy már a mindennapi minőségére sem figyelnek. Hát csak a pénz számít mindenütt?
GYÖRGY ÁRON, Sepsiszentgyörgy. Nem tudom, a város vezetősége gondolkodott-e azon, hogy az ember miért ültet fákat. Hiszen minden tavasszal olyan pusztítást – illetve, hogy egy Czimbalmos városgondnok úrtól tanult műszóval éljek, kozmetikázást – végeznek a lomblevelű fákon, hogy az borzasztó. Nem tudom, nincs elég szakember a városban? Voltam már kihallgatáson is a fák védelmében, mint önkéntes környezetvédő, és említettem, hogy Marosvásárhelyen tüntetést is szerveztek a zöld lombokért, de nem jártam sikerrel. Hát én így tüntetek!
K. N., Sepsiszentgyörgy. Valami nagyszabású ifjúsági rendezvény volt a minap a Bíróné pusztáján, és elég sok szemét maradt utánuk. Örvendetes, hogy a fiatalság szórakozik, de úgy kellene ezt megtegye, hogy más természetkedvelők örömét ne rontsák el a környezetszennyezéssel.