Olosz Gergely lemondásával elveszíthet egy szenátori mandátumot az RMDSZ, ugyanis előfordulhat, nem írnak ki időközi választást a felső-háromszéki szenátori választókerületben.
A háromszéki politikus a hét elején jelentette be lemondását arra hivatkozva, hogy az osztrák Holzindustrie Schweighofer háromszéki beruházásával kapcsolatban lejárató kampány indult ellene, és így akarja elkerülni, hogy ellenfelei ezzel az RMDSZ-nek is ártsanak.
Hamarosan életbe lép a honatyák jogállását szabályozó törvény, amelynek értelmében csak a képviselet nélkül maradt választók küldhetnek mandátumüresedés esetén más politikust a parlamentbe, így előfordulhat, hogy nem írnak ki időközi választást a felső-háromszéki szenátori választókerületben. Ebben a választókerületben Olosz Gergelyen kívül – visszaosztás révén – egy liberális jelölt, Marius Obreja is mandátumot szerzett, így a szenátori kerület nem maradt képviselet nélkül.
„Ha a kormány kiírja az időközi választásokat még a honatyák jogállásáról szóló törvény hatálybalépése előtt, akkor lesznek időközi választások. Ha nem írja ki, akkor nem lesznek. A döntés a miniszterelnök kezében van” – nyilatkozta Márton Árpád háromszéki parlamenti képviselő.
A választási törvény szerint a kormánynak a mandátum üresedésétől számított 90 napon belül kell kiírnia időközi választásokat. Romániában a választókerületek egynegyedéből (csaknem 120 kerületből) két-két jelölt jutott mandátumhoz a decemberi választásokon a sajátos román választási törvény miatt.
Az RMDSZ hétfőn lemondott szenátora ellen tavaly októberben vádat emelt befolyással való üzérkedés miatt a korrupcióellenes ügyészség. A vádhatóság szerint 2010-ben négy vállalkozó lefizette Olosz Gergelyt, hogy cégeik kedvező kereskedelmi szerződésekhez jussanak a segítségével.
A politikus a hét elején cáfolta, hogy lemondásának köze lenne az ellene zajló bírósági ügyhöz. A Gândul című – a kormánnyal és ellenzékkel egyaránt kritikus – bukaresti lap viszont időnyerési próbálkozásnak tartja az RMDSZ politikusának lemondását, az ítélethirdetéshez közeledő ügy ugyanis ezáltal a törvényhozók esetében illetékes legfelső bíróságtól egy alacsonyabb szintű bíróságra kerül, amelynek elölről kell kezdenie az ügy tárgyalását.
